Állatorvostudományi Egyetem

Állatorvostudományi Egyetem
A Patológiai Tanszék épülete a budapesti campuson, előtérben Tormay Béla szobrával
Alapítva	1787
Hely	Magyarország, Budapest
Korábbi nevei	Pesti Császári és Királyi Állatgyógyintézet
Típus	egyetem
Hallgatói létszám	500 felett (1980-as évek vége)
Rektor	Sótonyi Péter (2000. január 1. – )
Elérhetőség
Cím	1078 Budapest, István u. 2.
Postacím	1400 Budapest, Pf. 2.
Elhelyezkedése
Állatorvostudományi Egyetem Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 12″, k. h. 19° 04′ 40″47.503281, 19.07791647.503281°N 19.077916°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 12″, k. h. 19° 04′ 40″47.503281, 19.07791647.503281°N 19.077916°E
Az Állatorvostudományi Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Állatorvostudományi Egyetem témájú médiaállományokat.

Az Állatorvostudományi Egyetem (röviden: ÁTE)^[1] 1851 és 1934, majd 1952 és 2000 között, végül 2016. július 1-jétől ismét önálló, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő színvonalú állatorvos- és biológusképzést nyújtó felsőoktatási intézmény Budapesten. 2000 és 2016 közötti jogutódja a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara volt.

Története

A tanintézet elődjéül a II. József által 1787-ben a Pesti Egyetem orvosi karán alapított állatgyógyászati tanszéket tartják számon, amely 1790-től Állatgyógyászati Intézet néven működött Tolnay Sándor irányításával. A tanszék feladata ebben a korszakban a kiegészítő képzés volt, az önálló állatorvosképzés – eleinte nyolc hónapos, majd egyéves tanulmányi idővel – csak 1799-ben indult meg. A szorgalmi idő rövidsége mindazonáltal csupán gyógykovácsi képzést tett lehetővé, illetve a leendő vidéki orvosok szerezték meg az állatorvosi oklevelet praxisuk kiegészítésére. A tanintézet telephelyei eleinte az akkori pesti külvárosi majorokban voltak. Központi épülete 1795-től 1828-ig a mai józsefvárosi Rökk Szilárd (akkor Sár, majd Baromorvos) utcában, 1828-tól 1858-ig a mai Baross utca 4–6. szám alatt állt.

Az állatorvosi közigazgatás 19. századi kiépülése, a vármegyei és járási állatorvosi hivatalok felállítása magával hozta a korszerű állatorvosképzés iránti igényt. A tanintézet 1851-ben, a Pesti Császári és Királyi Állatgyógyintézet megalapításával önállósodott, s az alapvetően a humánorvoslás területéről érkező öt-hat tanár 1857 után már hat féléves tanulmányi időben képezte a leendő állatorvosokat. A képzési idő meghosszabbítása az elmélyültebb oktatást lehetővé tette ugyan, de a jelentkezők száma megcsappant, többen ugyanis inkább az azonos tanulmányi idejű orvos- és sebészképzést részesítették előnyben, így 1859-ben a tanulmányi időt leszállították négy félévesre. Az intézmény 1861 után Pesti Magyar Királyi Állatgyógyintézet, 1875 után pedig ismét hároméves képzést nyújtó Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet néven működött.

Fontos kiemelni, hogy a ma ismert, a Rottenbiller és a Bethlen utca között elhelyezkedő erzsébetvárosi épületegyüttes első hét épületét is ebben az időszakban, 1881-ben adták át. Az épületeket Steindl Imre (1839–1902), az Országház későbbi építésze tervezte^[2] neoreneszánsz stílusban.^[3]

1890-ben lett négy évfolyamos felsőoktatási tanintézménnyé, amikor felvette a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia nevet. 1899-ben Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola néven a földművelésügyi minisztérium felügyelete alá került, s az intézetet vezető nemzetközi hírű tudósok – Hutÿra Ferenc, Marek József és mások – oktatás- és klinikaszervező tevékenységének köszönhetően európai színvonalú képzést nyújtó iskola lett. 1934-ben az intézetet önállóságától megfosztották, s a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági karának állatorvosi osztályaként működött tovább. 1945-ben az akkor szervezett Magyar Agrártudományi Egyetem állatorvosi kara lett, majd 1952-től ismét önálló, ötéves képzést nyújtó felsőoktatási intézményként működött. Neve ekkortól Állatorvostudományi Főiskola, 1962-től Állatorvostudományi Egyetem lett. 1967 és 1976 között modern, háromemeletes épületkomplexummal bővült a kampusz. Az 1980-as évek végén hallgatóinak száma meghaladta az ötszázat.

2016. július 1-től kivált a Szent István Egyetemből és ismét Állatorvostudományi Egyetem lett.

Kiemelkedő tanárok, kutatók

• Tolnay Sándor (1747–1818)
• Zlamál Vilmos (1803–1886)
• Szabó Alajos (1818–1904)
• Thanhoffer Lajos (1843–1909)
• Klug Nándor (1845–1909)
• Azary Ákos (1850–1888)
• Preisz Hugó (1860–1940)
• Hutÿra Ferenc (1860–1934)
• Magyary-Kossa Gyula (1865–1944)
• Korányi Sándor (1866–1944)
• Marek József (1868–1952)
• Aujeszky Aladár (1869–1933)
• Mócsy János (1895–1976)
• Bartha Adorján (1923–1996)
• Kovács Ferenc (1921–2015)
• Haraszti János (1924–2007)
• Pethes György (1926–2008)
• Mészáros János (1927–2018)
• Kutas Ferenc (1931)
• Simon Ferenc (1934)
• Rafai Pál (1940)
• Varga János (1941)
• Solti László (1946)

Képzések

Alapképzés:

• biológia

Osztatlan képzés:

• állatorvosi

Mesterképzés:

• biológus

Könyvtára

Bővebben: Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum

Könyvtára az állatorvos-tudomány legnagyobb magyarországi, országos gyűjtőkörű szakkönyvtára. A könyvtár alapjait szintén 1787-ben rakták le, 1874-ben önálló szervezeti egység lett, és 1882 óta működhet saját, Steindl Imre által tervezett épületében. A könyvtáron belüli állatorvos-történeti gyűjteményt Daday András alapította 1937-ben, amelynek folyamatosan bővülő anyagát az 1984-ben alapított múzeum tárja a látogatók elé. Az egykori egyetem szaklevéltára, az állatgyógyászati tanszék 1787-es alapítása óta szinte hiánytalan iratállománya a hazai állatorvoslás-történet felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye.

Jegyzetek

Források

• Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 35–36. o. ISBN 963-05-6410-6  
• Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 558. o. ISBN 963-05-6612-5  
• Magyarország a XX. században IV.: Tudomány – Műszaki és természettudományok. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. 547–550. o.
• Újra önálló lett az Állatorvostudományi Egyetem

További irodalom

• Kotlán Sándor: A magyar állatorvosképzés története. Budapest: (kiadó nélkül). 1941.  
• Várnagy László: A magyar állatorvosképzés és a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem története. Az Állatorvostudományi Egyetem Évkönyve, (1969 – 1971)
• 200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. Budapest: (kiadó nélkül). 1987.  
• Karasszon Dénes: A magyar állatorvoslás kultúrtörténete. I-II. Történeti áttekintés. + Az állatorvostörténet-írás szakirodalma 1944-ig. Piliscsaba, 2005.