Újpécs

Újpécs (Peciu Nou, Neupetsch)
A romai katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Újpécs
Rang	községközpont
Irányítószám	307310
SIRUTA-kód	158074
Népesség
Népesség	3065 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	92
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	81 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 36′ 19″, k. h. 21° 03′ 29″45.605277777778, 21.05805555555645.605278°N 21.058056°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 19″, k. h. 21° 03′ 29″45.605277777778, 21.05805555555645.605278°N 21.058056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Újpécs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Újpécs (románul: Peciu Nou, németül Neupetsch, szerbül Ulbeč) település Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Fekvése

Temesvártól délnyugatra, a Temes folyó jobb partján, Torontálgyülvész és Torontáldinnyés közt fekvő település.

Története

Újpécs nevét 1333-ban említette először oklevél Veybech néven. 1334-ben Wybech, 1335-ben Vybech, 1806-ban Új Pécs, 1828-ban Új Péts, 1851-ben Új-Pécs-nek írták.

Újpécs egykor kamarai birtok volt. Neve szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyháza is létezett. 1401-1406 között királyi birtok volt, és már mint város volt említve. A török időkben elpusztult és csak 1720-1730 körül népesedett be újra. Ekkor gróf Mercy német telepeseket telepített le itt. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. A feljegyzések szerint ekkor egy lovasezred állomásozott itt, kaszárnyája fel is van tüntetve egy 1783-as térképen. 1788-ban a törökök egy hadjáratuk során újból elpusztították, de ismét újranépesült.

1812-ben hetivásárok, 1823-tól pedig országos vásárok tartására is szabadalmat nyert. A 19. század első felében járási székhely is volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc őszi hadjárata során egy ideig Kiss Ernő honvéd tábornok hadai is állomásoztak a településen.

1910-ben 2442 lakosából 2220 német, 660 román, 99 magyar, 60 szerb volt. Ebből 2284 római katolikus, 115 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.

Az első világháború után

1951-ben 229 bánáti sváb lakosát deportálták a Bărăganra.^[1]

Közlekedés

A települést érinti a Temesvár–Torontálkeresztes-vasútvonal.

Nevezetességek

• Római katolikus temploma 1776-ban épült.

Hivatkozások

Források

• Reiszig Ede: Torontál vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  .