Agár

Agár
magyar agár
magyar agár
Osztályozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Agár témájú médiaállományokat.

Az agár az egyik legősibb kutyaféle, évezredek óta használják vadászkutyaként.

Értéküket, fontosságukat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy minden nemzet törekedett kitenyészteni a saját agárfajtáját, amelynek az adott földrajzi, éghajlati és domborzati viszonyai között leginkább hasznát vette a vadászat során.[1] Ennek köszönhetően az idők során számos agárféle alakult ki (afgán agár, arab agár, angol agár, orosz agár, olasz agár stb); méretük, színük igen sokféle.

Az agarak karcsú, előkelő megjelenésük és gyorsaságuk miatt rendkívül kedveltek, de hagyományosan csak a nemesi réteg engedhette meg magának az agarászással járó költségeket.

A legnagyobb távolságból is képesek lecsapni kiszemelt áldozatukra.[forrás?] Vadászati stílusuk nem a többi vadászkutyára jellemző kifárasztáson, hanem éles látásukon és gyorsaságukon alapul.[1] A másodperc töredéke alatt bemérik jövendő prédájukat, majd robbanórajtot vesznek és eszeveszett tempóban üldözni kezdik. Csúcssebességük káprázatos, elérheti a 70-80 km/h-t is, melynek révén az állatvilág harmadik leggyorsabb szárazföldi állataiként tartják őket számon. (Ezért is beszélnek róluk mint a "kutyák gepárdjairól".)

Az agarak vadászatát tehát úgy kell elképzelni, hogy a zsákmány elejtésére futás közben kerül sor, s nem egyfajta közelharc során. Ez egy roppant nagy erőfeszítést igénylő tevékenység a kutya részéről, amire a vadásznak alaposan fel kell készíteni őket.[2]

Manapság az agarak képességei többnyire kihasználatlanul maradnak. Elsősorban házikedvencként tartják őket, illetve futóversenyeken mérhetik össze erejüket a fajtársaikkal. A vadászatban való visszaszorulásuk oka az, hogy a modern, belterjes mezőgazdaság miatt a vadállomány eleve ritkább, ráadásul a vadászatok során inkább más, kevésbé költséges kutyaféléket használnak.

Fajtajellemzői: szelíd, hűséges, kissé tartózkodó természete, a szélsőséges időjárásra való érzékenysége. Fokozottan igényli az ember társaságát, nehezen viseli a magányt.[3]

Testalkatuk

Az agaraknak hosszúkás, kicsi, elkeskenyedő a fejük. Farkasokra jellemző ez a fejforma.[4] Homlokuk lapos. Szemük szélesebb spektrumot lát, mint a többi, nem vadászatra tenyésztett kutyafajtáé. Fogazatuk fejlett. Fülük lelógó. Farkuk ugyancsak lelógó, s a végén fölhajlik vagy fölkunkorodik.

Végtagjaik hosszúak, szikárak, elülső lábuk egyenes, combjuk izmos.[4]

Mellkasuk keskeny és mély, hasuk fölhúzott ("agárhas").[4]

Marmagasságuk: 60-70 cm.[4] (E tekintetben az olasz agár kivételt képez. Ennek a kistestű fajtának a marmagassága csupán 32-38 cm.)

Színük sokféle lehet. Az őzbarna, krémszínű, vörös, szürke és fekete minden árnyalatában megtalálhatóak. Szőrzetük vagy rövid, selymes (angol agár, magyar agár), a fej kivételével hosszú (afgán agár, orosz agár), csak a fülön és a farkon hosszú (perzsa agár), de létezik csupasz agár is.[4]

Termetre az orosz agár köztük a legnagyobb. Még a farkassal is képes megbirkózni.

Alkalmazásuk

Ezeket a kutyákat a nyulak, rókák, szarvasok követésére és elfogására tenyésztették ki. Azon nyomban felfedezik, ha mozgás van a közelben, lelkesen követik a vadat.

A vadászatban elsősorban a kiváló látásuk miatt érnek el sikereket, szimatuk csak másodlagos szerepet játszik.

Sprintben és hosszútávfutásban egyaránt jól teljesítenek. Járásuk könnyed, lebegő, futásuk rendkívül gyors, kitartó ­– éppen emiatt a kombináció miatt, vagyis, hogy egyszerre gyorsak és kitartóak, potenciális prédájuknak nem sok esélye van arra, hogy megmeneküljön.

Történetük

Eredetük vitatott (afrikai vagy dél-ázsiai);[4] i. sz. 2000-1000-ben az ókori Egyiptomban és Babilóniában már széles körben vadásztak velük.

Az első leírások a fajta európai jelenlétéről ifjabb Xenophón Cynegeticusában olvashatók.

A magyarok már a honfoglalás előtt igénybe vették az agarak segítségét a vadászatban.[4] Technikailag a vadászat úgy történt, hogy megmutatták a vadat az agárnak, majd megkezdődött az üldözés. A vadászok lóhátról kísérték a hajszát, vagy pedig egy magasabb helyről figyelték, mikor kaparintja meg az agár a kiszemelt prédát.

Bonfini szerint Mátyás király is szívesen és szenvedélyesen űzte a vadászatnak ezt a formáját.[5]

A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharcban kuruc tábornagyként résztvevő gróf Forgách Simon, az ország egyik leggazdagabb földesura a ránk maradt feljegyzései szerint 100 kopót, 20 agarat, 30 paripát tartott. Ez is jelzi az agarak kiemelt szerepét egy főúri udvartartásban.[6]

A leghíresebb magyar agarász Nadányi Imre volt (1801-1874), akit a magyar agarászok nesztorának is neveztek. 1840–48-ig az Alföldön a legtöbb jó agár a Nadányi Imre nevelte fajtából vált ki.

A tenyésztés során a magyar agarakat leginkább az arab és az angol agarakkal keresztezték. Ennek tudható be, hogy a laikusok első látásra nem feltétlenül tudják megkülönböztetni a magyar agarat az angoltól. (A vadászati stílusukban viszont a szakértők szerint hatalmas különbség van, ugyanis az angol agár úgymond "magának vadászik", magáénak tekinti az elejtett prédát, akár fel is marcangolja azt, ezzel szemben a magyar agár "a gazdájának vadászik", teljesen átengedi neki a zsákmányt, anélkül, hogy részt kérne belőle.)

Lotz Károly Agár című festménye

Ahogy Európa más országaiban is, a XIX. század közepén Magyarországon is nagy divat volt agarat tartani, illetve futtatni a mágnások, de még a jobb módú dzsentrik körében is,[4] mint arról Lovik Károly: A kertelő agár című művében olvashatunk.

Részlet A kertelő agárból, mely jól illusztrálja, hogyan történt a fiatalabb nemzetékeknek az agarászatra való ránevelése: "Amikor a Bogdány kölykök hétévesek voltak, az apjuk lóra ültette őket, és kivitte őket agarászni. Az ábécét még nem ösmerték, de azzal már tisztában voltak, hogy mi a derekalás meg a zsinórba kapás, no meg a behúzás, s mire tizenöt esztendősek lettek, a kisujjukban volt az egész agarásztudomány."

A szocialista társadalmi berendezkedés alatt törvény tiltotta az agarakkal való vadászatot, sőt ilyen kutyát tartani sem lehetett. Mindez oda vezetett, hogy ez a kutyafajta szinte kihalt.[7] (A törvényi tilalom minden bizonnyal abból fakadt, hogy az agarászatok, illetve az agárversenyek a nemesség életformájához tartoztak hozzá, és a kommunista vezetők úgy gondolták, hogy mindent el kell söpörni, ami a nemességre emlékeztet, így ezt a kutyafajtát is.)

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 2015-ös módosítása a magyar agár mint őshonos magyar fajta érdekében elvileg megnyitotta a magyar agarakkal való vadászat lehetőségét.[2] Kimondta, hogy Magyarországon hivatalosan is lehet magyar agarakkal vadászni, de mivel csak 2022. július 29-én írták alá az agarász kiegészítő vizsgáról szóló miniszteri rendeletet, ami a vadászati törvény végrehajtási rendeletének utolsó pontja volt, tulajdonképpen ezzel vált legálissá Magyarországon az agarászat.[7]

Feltétele, hogy a tulajdonos rendelkezzen egy vadászvizsgával, amelynek letételét megelőzi egy vadásztanfolyam. További feltétel, hogy sikeresen elvégezzen egy kiegészítő agarász tanfolyamot. A kutyák esetében pedig szükség van arra, hogy hitelt érdemlő módon bizonyítsuk, hogy a vadászkutya egy magyar agár. A bizonyításhoz egy törzskönyv vagy pedig egy tenyészszemlén megszerzett regisztrációs lap szükséges.

Filmekben

  • Az angol arisztokrácia, illetve a királyi család életét bemutató filmekben/filmsorozatokban gyakran láthatunk olyan jeleneteket, amelyekben a szereplők – a társadalmi érintkezés egy formájaként – agarásznak. (Például A korona című filmsorozat.)
  • Amikor Makk Károly megrendezte 1963–1964-ben a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című, Mátyás királyról szóló filmet, az egyik vadászjelenethez Nagyecseden kinevelt magyar agarakat használt.[2]

Híres agártulajdonosok

  • VIII. Henrik angol király két agarat is tartott. A Cut, illetve Ball névre hallgattak.
  • Fülöp edinburgh-i herceg volt a gazdája annak a Camira Flash nevű agárnak, aki 1968-ban White Cityben megnyerte az agarak számára rendezett derbit.
  • J. K. Rowling örökbe fogadott egy agarat.[8]
  • Brad Pitt filmsztárnak is volt egy mentett agara.[9] A neve Blanco volt.

Agárfélék listája

FCI által elismert agarak a X. csoportban

Afgán agár
Orosz agár

(1.) Hosszú szőrű agarak

(2.) Durva szőrű agarak

(3.) Rövid szőrű agarak


FCI által elismert agárfélék az V. csoportban

Fáraókutya

FCI által még el nem ismert agárfélék

  • Chippiparai
  • Hortaye Borzaya (Chortaj)
  • Kangaroo Dog
  • Kanni
  • Longdog
  • Lurcher
  • Mudhol Hound
  • Rajapalayam
  • Rampur agár
  • Silken Windhound
  • Taigan
  • Tasy

Vitatott fajtái

Állandó vita tárgya az agár fajtacsoport. Nem tudják eldönteni, hogy melyik fajtákat sorolják be hozzájuk és melyeket sem. A régi FCI szabvány szerint az agarak a Greyhoundra hasonlító: gräoidok. Éppen ezért az ősibb fajtákat nem az agarak közé sorolják, hanem a spiccek és más ősi kutyafajták közé. Természetesen van hasonlóság az ősi és a mostani agarak között. A funkciójuk (vadászkutya), képességeik és alkatuk hasonló.

Jegyzetek

  1. ↑ a b A vadász legjobb barátja: az agár című fajtaismertető
  2. ↑ a b c A magyar agarak és az agarászat helyzete Magyarországon: interjú a tenyésztővel; Csupor Erik interjúja Kolozsi-Kecskés Zsófiával; azenkutyam.hu; 2023. február 17.
  3. ↑ Lenyűgöző titkok az agár neveléséről; forrás: criskydog.hu
  4. ↑ a b c d e f g h Magyar Nagylexikon 1. kötet (A-Anc). Budapest: Magyar Lexikon Kiadó, 233. o. (1993). ISBN 963-05-6612-5 
  5. ↑ Az I. Rákóczi György agarairól szóló írás a Művelődés című erdélyi közművelődési havilap 2019. májusi számában; írta: Fülöp László (benne megemlítve Mátyás király vadászatai)
  6. ↑ Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története - II. Rákóczi Ferenc kora; (újraközli: arcanum.com)
  7. ↑ a b Hiányzik az agárnak a munka: a vadászat; M. Magyar László cikke a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hírportálon, 2023. március 3.
  8. ↑ J. K. Rowling megmentett egy agarat (forrás: BBC News)
  9. ↑ Brad Pitt és mentett agara - fotó (forrás: celebritypets)

Források

  • Fajta leírása magyarul:
  • Serge és Dominique Simone (1992): A világ nagy kutyakatalógusa. Alexandra Kiadó, Budapest

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Windhund című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sighthound című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Nemzetközi katalógusok