Alabasztron

Alabasztron a Rodoszi Archeológiai Múzeumban
Alabasztronok (az alsó sorban) egy i. e. 5. századi rodoszi temetkezésből

Az alabasztron (görögül ἀλάβαστρον, többes számban alabasztra)[1] kis, hosszúkás kerámia- vagy üvegedény, ami az antik világban illatszerek tartására szolgált. Az i. e. 11. századi Egyiptomból ered, ahol eleinte alabástromból faragták, innen kapta görög nevét. Az i. e. 7. századtól görög közvetítéssel terjedt el szerte az antik világban.

A legtöbb alabasztron mérete 5 és 20 centiméter között marad, alakjuk hengeres, általában vékony nyakkal és széles szájjal. Fogantyújuk, fülük csak ritkán van.

Jegyzetek

  1. Alabastron, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon from the Perseus Project at Tufts University (angolul)

További információk

Sablon:Görög vázaformák
  • m
  • v
  • sz
Görög vázaformák
Tárolóedény
Amfora  · Hüdria  · Kalpisz  · Lebész gamikosz  · Lutrophorosz  · Nesztorisz · Peliké  · Pitosz  · Sztamnosz
Vegyítőedény
Dinosz · Kratér  · Pszüktér
Kiöntőedény
Lagünosz  · Oinokhoé  · Olpé
Csésze
Lekané  · Kantharosz · Kotülé  · Külix  · Patera  · Rhüton  · Szküphosz
Kozmetikai edény
Alabasztron  · Arüballosz  · Aszkosz  · Léküthosz  · Pükszisz
Egyéb
Epinetron  · Kernosz  · Patera
Nemzetközi katalógusok
  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap