Aquae Sextiae-i csata

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Aquae Sextiae-i csata
A kimberek és teutonok vándorlása
Konfliktus	Kimber háború
Időpont	I. e. 102
Helyszín	A mai Aix-en-Provence (Franciaország) helyén
Eredmény	Döntő római győzelem
Szemben álló felek
Teutonok Római Köztársaság
Parancsnokok
Teutobod  # Caius Marius
Szemben álló erők
Ismeretlen Kb. 40 000 fő (6 légió, lovassággal kiegészülve)
Veszteségek
Ismeretlen; (Egyes jelentések szerint 90 000 halott 20 000 hadifogoly) Valószínűleg 1000 alatt
Térkép
Aquae Sextiae-i csata Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 43° 31′ 52″, k. h. 5° 27′ 14″43.5311111, 5.453888943.531111°N 5.453889°EKoordináták: é. sz. 43° 31′ 52″, k. h. 5° 27′ 14″43.5311111, 5.453888943.531111°N 5.453889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Aquae Sextiae-i csata témájú médiaállományokat.

Az Aquae Sextiae-i csatát Kr. e. 102-ben vívták, a (mai Aix-en-Provence) közelében. A Római Köztársaság seregei több vereség után (mint az arausiói csata) Caius Marius vezérletével végül legyőzték a kimbereket és a teutonokat, és ezzel megkezdődött a véres kimber háború utolsó szakasza (amely a vercellae-i római győzelemmel végződött).

Marius egy előre elfoglalt helyen erős pozíciót foglalt el lovasságával és a könnyűgyalogsággal, akik főleg szövetséges ligurok voltak. Marius támadásra csábította a teutonokat, és az élen állókat követte az egész ellenséges sereg. Marius azonban a közelben elrejtett egy háromezer főből álló csapatot, akik a csata csúcspontján hátulról rohamozták meg a teutonokat. Az ellenség soraiban óriási zűrzavar támadt. Végül 90 ezer teutont mészároltak le és húszezret elfogtak, köztük Teutobod királyt. Az elfogott nők tömegesen öngyilkosok lettek, és ezután a rómaiak legendákat meséltek a germán hősiességről.