August Conrady

August Conrady (Wiesbaden, 1864. április 24. – Lipcse, 1925. június 4.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Kǒng Hǎogǔ; magyar népszerű: Kung Hao-ku; kínaiul: 孔好古) német sinológus, a Lipcsei Egyetem professzora.

Élete és munkássága

August Conrady egyetemi tanulmányait Würzburgban folytatta, klasszika-filológiát és összehasonlító nyelvészetet tanult. Mindezek mellett a szanszkrit, a tibeti és a kínai nyelvet is tanulmányozta, elsajátította. 1891-ben a Lipcsei Egyetemen habilitált, ahol 1896-ban professzorrá nevezték ki. Diákjai között olyan, a következő nemzedék kiváló sinológusai voltak, mint a cseh Gustav Haloun, a kínai Lin Jü-tang, a német Bruno Schindler, valamint veje, egyben utódja a lipcsei kínai fakultás élén: Eduard Erkes.

1916-ban adta elő nagy jelentőségű elméletét az ausztonéz és a sino-tibeti nyelvek kapcsolatáról.

Főbb művei

• Das Newâri. Grammatik und Sprachproben, 1891
• Fünfzehn Blätter einer nepalesischen Palmblatt-Handschrift des Nārada, Disszertáció, 1891
• Das Hariçcandranṛityam. Ein altnepalesisches Tanzspiel, 1891
• Die Geschichte der Siamesen, 1893
• Eine Indo-Chinesische causative-Denominativ-Bildung und ihr Zusammenhang mit den Tonaccenten, 1896
• Acht Monate in Peking. Eindrücke und Studien aus der Zeit der chinesischen Wirren, 1905

Hivatkozások

Megjegyzések

Források

Irodalom

• Johannes Hertel: «Nekrolog auf August Conrady». In Berichte über die Verhandlungen der Sächsischen Akademie der Wissenschaften zu Leipzig, Philologisch-historische Klasse, v 77 #4 (1926) 7-14.
• Bruno Schindler: Der Wissenschaftliche Nachlass August Conradys. AM 3 (1926) 104-115.
• Eduard Erkes: «Georg von der Gabelentz und August Conrady». In Ernst Engelberg (red.): Beiträge zu Universitätsgeschichte 1405-1959, Karl-Marx-Universität Leipzig v1 (1959) 439-463.
• David B Honey: Incense at the Altar. AOS 2001, 132.
• Christina Leibfried: «Sinologie an der Universität Leipzig: Entstehung und Wirken des Ostasiatischen Seminars 1878 bis 1947». In Beiträge zur Leipziger Universitäts- und Wissenschaftsgeschichte, ser B v1 (2003)