Béli-hegység

Béli-hegység
Magasság	1112 m
Hely	Arad és Bihar megye, Románia
Hegység	Erdélyi-szigethegység
Legmagasabb pont	Szártető avagy Pless (1112 m)
Elhelyezkedése
Béli-hegység Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 32′ 11″, k. h. 22° 10′ 33″46.536388888889, 22.17583333333346.536389°N 22.175833°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 11″, k. h. 22° 10′ 33″46.536388888889, 22.17583333333346.536389°N 22.175833°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Béli-hegység témájú médiaállományokat.

A Béli-hegység (románul Munții Codru-Moma) az Erdélyi-középhegység vagy más néven Erdélyi-szigethegység része. A Bihar-hegység legtekintélyesebb nyugati oldalága, a Fekete- és a Fehér-Körös által közrefogott Zarándi- és Belényesi-medence fölé „sasbércszerűen” kiemelkedő hegység.

Fekvése

A hegység két megye; Bihar megye és Arad megye határán fekszik.Keletről a Bihar-hegység, északról a Király-erdő és a Fekete-Körös völgye, délről a Zarándi-hegység, vagy régi nevén Hegyes-Dócsa, és a Fehér-Körös völgye, nyugatról a Fekete- és Fehér-Körösök szabdalta Alföld és a Sárrét határolja.

Földrajza

A 675 négyzetkilométeren fekvő Béli-hegység, vagy ahogy mai nevének 20. század előtti elterjedése előtt nevezték Kodru-Moma legmagasabb pontja Szártető, vagy bihari Pless (Pilis), mely 1112 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé, három északnyugat-délkelet irányú főgerince (Kodru, Moma, Déva). E fővonulatoktól keleti és nyugati irányba több kisebb mellékvonulat ágazik el. Fontosabb vízfolyásai (Dézna, Tárkányka, Varétek, Fenes, Menyháza) mentén nagyobb eróziós medencék alakultak ki.

A hegység területének több mint a fele a 600-900 méter magasság közé esik.

1000 méternél magasabb csúcsai a Nagyarad (Izoi, 1098 m.), a Dealu, a Nagyoroj és a Déva (Dievii, 1044 m.).

A hegység valamikor a felső kréta és oligocén között keletkezhetett. Jelenlegi sasbérc jellegének kialakulása több ciklusban lejátszódott, főként harmadidőszaki szerkezeti mozgásoknak köszönhető.

Az eddig elvégzett klimatológiai és felszíni vizsgálatokból következtethetően a Szigethegységben egyetlen tönkfelszín alakult ki, mely utólagosan feldarabolódott, és különböző magasságokra emelkedett.

A Béli-hegység déli és nyugati felszíne vulkáni kőzet; andezitból és piroklasztitból épült fel. Peremterületein kisebb-nagyobb karsztfelszínekkel, látványos felszíni formákkal, viszonylag nagyszámú barlanggal és karsztforrással.

Növényvilága

• Fenyő- és lomboserdők.
• Erdeiben megtalálható a növénytani ritkaságnak számító szúrós csodabogyó és az ugyancsak ritka fehér virágú kakasmandikó is.

Természeti értékei

• Kalugyer, dagadóforrás
• Jókai víznyelő barlang
• Menyháza üdülőhely
• Dézna vára
• Bélavára romjai

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Korbély József: Bihar vármegye hegy- és vízrajza.
• Útjelző – A Bánsági Kárpát Egyesület kiadványa
• Géczi Róbert: A Béli-hegység földtana és geomorfológiája másfél évszázadnyi kutatás tükrében Archiválva 2011. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF

További információk

• Turistatérkép