Bolygóideg

A bolygóideg testünk legnagyobb paraszimpatikus idege. Beidegzési területe a mellüreg és a hasüreg szerveire is kiterjed. A bolygóideg (nervus vagus) (X. agyideg) motoros és érző ideg.

A bolygóideg magjai

Az idegnek három magja van:

1. a mozgató mag (nucleus ambiguus),
2. a paraszimpatikus mag (nucleus dorsalis)
3. és az érző mag (tractus solitarius).

Mozgató mag

Ez a mag (nucleus ambiguus) a nyúltvelő hálózatos állományának (formatio reticularis) mélyén helyezkedik el. Mindkét agyféltekéből kap corticonuclearis rostokat. Az efferens rostok ellátják a garatfűző izmokat és a gége belső izmait.

Paraszimpatikus mag

A mag a bolygóideg dorsalis magját alkotja, és a negyedik agykamra aljzata alatt fekszik. Afferens rostokat kap a hipotalamuszból a leszálló autonóm pályákon keresztül. Más afferenseket is kap, beleértve a nyelv-garat ideg azon rostjait is, amelyek a sinus caroticusból kiindulva a carotis sinus reflex közvetítésében szerepet játszanak. Efferens rostjai a hörgők, a szív, a nyelőcső, a gyomor, a vékonybél, és a vastagbél haránt részének (colon transversum) kb. kétharmadáig terjedő része nem akaratlagos izmainak beidegzését látják el.

Érző mag

Ez a mag a (tractus solitarius) magjának alsó része. Az ízérzés ingerületei a bolygóideg alsó ganglionja idegsejtjeinek perifériás axonjain vezetődik. Ezeknek a sejteknek a centralis nyúlványa synapsist alkot a mag idegsejtjeivel. Az efferens rostok átkereszteződnek a középsíkon, és felszállnak az ellen oldali talamuszhoz és a hipotalamusz számos magjához. A talamusz sejtjeinek axonjai a hátsó központi tekervényben (gyrus postcentralis) végződnek. Az általános érzésekre vonatkozó afferens információk a bolygóideg felső dúcán keresztül lépnek be az agytörzsbe, de a trigeminus gerincvelői magjában végződnek.

A bolygóideg lefutása

A bolygóideg a nyúltvelőből egy sorban elhelyezkedő több gyökérszállal lép ki a központi idegrendszerből az olajkamagot oldalról határoló árokban. Az ideg a hátsó koponyagödörben oldalirányba fut, és a koponyaüregből a torkolati nyíláson (foramen jugulare) keresztül lép ki. A bolygóidegnek két érző dúca van, egy lekerekedett (ganglion superius), amely a koponyaalap torkolati nyílásában (foramen jugulare) helyezkedik el, és egy hosszúkás (ganglion inferius; nodosum), amely az idegen található, közvetlenül a nyílás alatt. Az alsó dúc alatt csatlakozik a bolygóideghez a járulékos ideg (nervus accessorius cranialis) gyökere, amely főleg a vagusnak a garati és a gége beidegzésére visszahajló (nervus laryngeus recurrens) ágai között oszlik meg. A bolygóideg a nyakon függőlegesen lefele fut a nyaki érhüvelyben (carotishüvelyben; vagina carotica) együtt a belső nyaki vénával (vena jugularis interna), a belső fejverőérrel (arteria carotis interna) és a közös fejverőérrel (arteria carotis communis). A jobb oldali bolygóideg (nervus vagus dexter) belép a mellüregbe, elhalad a jobb tüdőgyökér mögött és hozzájárul a tüdőkapui fonat (plexus pulmonalis) kialakításához. A hasüregbe a rekeszen keresztül a nyelőcső nyílásán (hiatus esophagei) át lép be. A (truncus vagalis posterior), (amely innentől a jobb oldali bolygóideg elnevezése), eloszlik a gyomor hátsó felszínén, és egy vastag ággal (ramus celiacus) fut a patkóbélhez, a májhoz, a vesékhez és a vékony és vastag belekhez egészen a haránt vastagbél distalis harmadáig. Ez a széles körű elágazódás vegetatív idegfonatokon keresztül valósul meg. A bal oldali bolygóideg (nervus vagus sinister) belép a mellüregbe és keresztezi az aortaív bal oldalát, és a bal tüdőgyökér mögött száll le hozzájárulva a plexus pulmonalis alkotásához. A bal oldali vagus ezután a nyelőcső elülső felszínén fut le, és részt vesz a nyelőcsői idegfonat (plexus esophageus) képzésében. A hasüregbe a rekeszen keresztül a nyelőcső nyílásán át lép be. A bal oldali bolygóideg elnevezése innentől truncus vagalis anterior, amely számos ágra oszlik, ezek az ágak a gyomorhoz, a májhoz, a nyombél felső részéhez és a hasnyálmirigyhez futnak.

Összefüggés a Parkinson-kórral

Az Aarhus Egyetem, illetve a hozzá tartozó kórház kutatóinak sikerült bebizonyítaniuk, hogy a Parkinson-kór oka a gyomor-bélrendszerben rejlik, és a betegség a bolygóidegen keresztül jut el az agyba. Csaknem 15 000 olyan beteg adatait vizsgálták át, akiknek bolygóidegét – gyomorfekély kezelése érdekében – átmetszették (vagotómia). Kiderült, hogy a műtétnek köszönhetően a páciensek természetes védelmet nyertek a Parkinson-kór ellen.^[1]

Jegyzetek

Források

• Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó, 2005) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-243-178-7, helyes ISBN 963-242-178-7
• William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai (Medicina, 1990) ISBN 963-241-783-6
• Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
• Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó, 1967)
• Kiss Ferenc: Tájanatómia (Medicina Kiadó, 1961)
• Kiss Ferenc–Szentágothai János: Az ember anatómiájának atlasza (Medicina Kiadó, 1959)
• Lenhossék Mihály: Az ember anatomiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest, 1924)
• Szentágothai János–Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó, 1989) ISBN 963-241-789-5
• Richard S. Snell: Clinical neuroanatomy (Lippincott Williams & Wilkins, Ed.6th, 2006) Philadelphia, Baltimore, New York, London. ISBN 978-963-226-293-2
• Eldra P. Solomon–Richard R. Schmidt–Peter J. Adragna: Human anatomy & physiology Ed. 2nd, 1990 (Sunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0-03-011914-6
• McMinn R. M. H. – Hutchings R. T. – Pegington J. – Abrahams P.: A humán anatómia színes atlasza (Medicína Kiadó, 1996) ISBN 963-242-366-6

Kapcsolódó szócikkek

• Autonóm idegrendszer
• Fontosabb autonóm beidegzések