Chernel Kálmán

Chernel Kálmán
Született	1822. április 6. Kőszeg
Elhunyt	1891. április 21. (69 évesen) Kőszeg
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	ügyvéd, megyei aljegyző, helytörténész, természetbúvár
Iskolái	Pozsonyi Királyi Jogakadémia (–1844)
Sablon • Wikidata • Segítség

Chernelházi Chernel Kálmán György Ferenc (Kőszeg, 1822. április 6. – Kőszeg, 1891. április 21.) földbirtokos, ügyvéd, megyei aljegyző, helytörténész, természetbúvár, árvaszéki helyettes elnök, Chernel István ornitológus apja.^[1][2]

Élete

Az ősrégi nemesi chernelházi Chernel család sarja. Apja chernelházi Chernel Ferenc (1778-1864) főszolgabíró, országgyűlési követ, kerületi táblabíró, anyja rátki és salamonfai Barthodeiszky Terézia (1788-1877) úrnő volt. A kőszegi gimnáziumban tanult; a bölcseleti osztályokat Szombathelyen, a jogot a Pozsonyi Királyi Jogakadémián végezte. Az ügyvédi vizsgát az 1843–1844. országgyűlés alatt tette le. Sopron vármegyében mint tiszteletbeli, majd mint valóságos aljegyző dolgozott. 1848-ban a szabadságharc őt is fegyverre szólította; a fegyverletétel után hivatalt nem vállalt, hanem idejét természetrajzi és történelmi tanulmányokra fordította. Kőszeg városa díszpolgárává választotta, emellett ő volt az árvaszék helyettes elnöke, a kőszegi kisdedóvónak és a szegény diákok egyletének elnöke, valamint a takarékpénztár alelnöke is. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagja, a porosz és a bajor királyi kertészeti egyletek levelező tagja volt.

A kőszegi városi temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.^[3]

Írói álneve: Algernon.

Házassága és gyermeke

1861. október 1.-én Kőszegen vette el gróf tolnai Festetics Mária (1835-1910) kisasszonyt, akinek a szülei gróf tolnai Festetics István (1798-1835), földbirtokos és chernelházi Chernel Sarolta (†1850) voltak.^[4] Chernel Kálmán és gróf Festetics Mária házasságákból született:

• chernelházi Chernel István Dezső Ákos Elek (Kőszeg, 1865. május 31. – Kőszeg, 1922. február 21.), ornitológus, a magyar királyi madártani intézet főnöke, miniszteri tanácsos, Sopron vármegye törvényhatósági bizottságnak a tagja.
• chernelházi Chernel Sarolta (Kőszeg, 1868. március 4. – Kőszeg, 1953. január 7.) Férje: báró Miske Kálmán (Bodajk, 1860. november 25. – Kőszeg, 1943. március 15.) régész, muzeológus, az 1908-ban megnyílt Vasvármegyei Múzeum egyik alapítója, a múzeum Régiség Tárának vezetője, majd 1912 és 1943 között igazgatója.

Munkái

Fő műve: Kőszeg sz. kir. város jelene és multja. Szombathely, 1878. Két rész. (Ism. Századok 1879. Thaly K.) REAL-EOD

Igen sok irodalmi jegyzetet hagyott maga után, a többi közt emlékiratait is hat kötetben.

Irodalmilag a Honművész és Regélőben (1839), Rajzolatokban, Társalkodóban és Pesti Divatlapban közölt egyleti, társadalmi s más vegyes tudósításokat. Jegyzősködése idejében a Pesti Hirlapot és Kossuth Hirlapját látta el közleményekkel Sopron megye közigazgatási életéről. Az 1850-es években Bérczy Károly Vadász- és Versenylapjában (1858, 1860, 1862–64) és a Hazai s Külföldi Vadász-rajzokban (1860) ismertető vadászcikkeket és rajzokat írt; a Vasárnapi Ujságban (1863–64 1866 1884) történeti cikkeket közölt. A bajor- és poroszországi kertészeti lapokba is írt – többek közt Die Geschichte der Gartenkunst (1853) címen. Abafi Hazánkjába (1887–88.) az olmützi foglyokról írt. Más lapokban és folyóiratokban:

• Frauendorfer Blätter (1854),
• Isis (1865),
• Gaea (1866),
• Natur (1868),
• Das Ausland (1868),
• Kertészgazda (1868),
• Századok (1869, 1871, 1875–76),
• Magyar Orvosok és Term. Munkálatai (1879),
• Magyar Könyv-Szemle (1882),
• Vasmegyei Lapok (Béry Balogh Ádám támadása Kőszegen 1710-ben, Szelestey László életrajza)

jelentek meg cikkei.

Történelmi értekezéseket írt még az Adatok Zalamegye Történetéhez című munkába és a Vas megye régészeti évkönyvébe; vezércikkeket és tárcákat pedig a Kőszeg és Vidéke című hetilapba, mint például:

• Léka vár és város,
• Visszaemlékezések 1848–49-re (12 tárca),
• Életpályám történetéből (1886, 11 tárca).

Emlékezete

Róla nevezték el Kőszeg városi könyvtárát.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Chernel Kálmán

Jegyzetek