Ciprus (növénynemzetség)
 | Ez a szócikk a növénynemzetségről szól. Hasonló címmel lásd még: Ciprus (egyértelműsítő lap). |
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Monterey-ciprus (Cupressus macrocarpa) | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||||||
| európai ciprus (Cupressus sempervirens) L. | ||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ciprus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ciprus témájú médiaállományokat és Ciprus témájú kategóriát. |
A ciprus (Cupressus) a ciprusfélék családjának névadó nemzetsége legalább 23 fajjal. A cikkünkben felsorolt fajok némelyikét egyes szerzők más fajok változatainak tekintik; így például egyes források[1] szerint az arizonai ciprus (Cupressus arizonica) a kanyonciprusnak még csak nem is alfaja, hanem egyszerű változata (Cupressus glabra var. arizonica). Más szerzők (Johnson, 2004) szerint épp ellenkezőleg: az arizonai ciprus az alapfaj, és a kanyonciprus ennek változata (Cupressus arizonica var. glabra).
A nemzetség nevét Küparisszosz antik istenről (Héraklész leszármazottjától, Apollón egyik férfiszerelméről,[2]) a meghaló és feltámadó napistenek egyikéről[3] kapta. Régebben ebbe a nemzetségbe sorolták a hamisciprusokat (álciprusokat) is; ezeket most a Chamecyparis nemzetségbe különítik el (MNL).
Származása, elterjedése
Fajai az északi féltekén élnek, Észak-Amerika nyugati részétől (Mexikótól Oregonig) Ázsián (főleg a Himalája nyugati részein és Kínán) át a Mediterráneum keleti részéig (Urania).
Megjelenése, felépítése
Közepes vagy nagy termetű fa (Józsa). Egyes fajai csak nagyobb cserjék. Az ismertebb fajok hajtásai térben rendszertelenül elágazóak; pikkelyleveleik vége gyakran tompa. Tobozaik nagyobbak, mint az álciprusokéi (Johnson, 2004).
Kevés tobozpikkelypárjukon sok magkezdemény fejlődik (Urania). A pikkelylevelek keresztben átellenesen állnak. Gömbölyű tobozaik elfásodnak, a tobozpikkelyek pajzsszerűen kiszélesednek (MNL).
Életmódja, termőhelye
Örökzöld. Tobozai két év alatt érnek be (Johnson, 2004). A meleg mérsékelt égövet kedveli; Európában a szubmediterrán éghajlattal bezárólag. Fagyérzékeny; Magyarországon szabadon csak a déli határvidéken és ott is csak kimondottan fagyvédett helyeken marad meg (Józsa).
Felhasználása
Könnyű és tartós fája többféle ipari célra kiváló (MNL). Több faját szerte a világban díszfának ültetik, számtalan kertészeti változattal.
Egyes fajok pikkelyleveles hajtásaiból illóolajat desztillálnak.[4]
Jegyzetek
- ↑ PLANTHEON Díszfaiskola. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 17.)
- ↑ Apollo, a Nap és a Költészet istene. [2016. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 17.)
- ↑ Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 432. o. ISBN 963-85773-0-4
- ↑ Ciprusolaj. [2015. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 17.)
Források
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
- Johnson, 2004: Owen Johnson, David More: Európa fái, p. 48. Kossuth Kiadó. ISBN 978-963-09-6602-3
- Urania: Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Dr. Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. Budapest: Gondolat Kiadó. 1974. 167. o. ISBN 963 280 139 3
- MNL: Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 432. o. ISBN 963-85773-0-4
- Cupressus L. Plants of the World Online
- Accepted species Plants of the World Online
- Józsa: Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 231 034 9, 108. old.
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
