Csáki Frigyes

Csáki Frigyes
Született1921. március 11.
Budapest
Elhunyt1977. augusztus 29. (56 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásavillamosmérnök, egyetemi tanár, akadémikus
IskoláiMagyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1945–1949)
KitüntetéseiAkadémiai Díj (1961),
Állami Díj (1973)
SírhelyeFarkasréti temető (6/1-1-82)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáki Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csáki Frigyes (Budapest, 1921. március 11. – Budapest, 1977. augusztus 29.) állami díjas villamosmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szabályozáselmélet és az irányítástechnika (automatika) tudományának iskolateremtő egyénisége volt.

Életútja

Középiskolásként második helyezést ért el az országos matematikai tanulmányi versenyen. Egyetemre nem vették fel, így 1939-ben Pestszenterzsébeten helyezkedett el szövőgyári munkásként és gépkezelőként, miközben textilipari iskolába járt. A második világháború éveiben, 1942 után a hatóságok több ízben elvitték munkaszolgálatra. Utolsó behívásakor megszökött és 1945 tavaszáig bujkált. 1945-ben beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, tanulmányaival párhuzamosan, 1946–1948 között pedig két budapesti villamossági gyárban is dolgozott gyakornokként. 1949-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1949–1951 között a villamos gépek üzemtana, illetve a különleges villamos gépek műegyetemi tanszékén gyakornokoskodott, majd tanársegéd lett, 1951 után pedig a Magyar Tudományos Akadémia aspirantúráját töltötte ugyanitt. Ezzel párhuzamosan 1951-től oktatott a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemen is. 1954-ben a műszaki tudományok kandidátusa lett, s ugyanebben az évben nevezték ki a Villamos Energetikai Kutatóintézet tudományos osztályvezetőjévé. Két év elteltével, 1956-ban a Budapesti Műszaki Egyetem villamos gépek tanszékének docense lett, ezzel párhuzamosan pedig 1956–1961 között az MTA Automatizálási Kutatóintézet alapítógárdájának tagja, tudományos munkatársa volt. 1960-ban megvédte doktori értekezését, és a műszaki tudományok doktora lett. 1961-től haláláig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem általa alapított automatizálási tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt, egyidejűleg 1962-től a Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutatóintézetének igazgatóhelyettesi feladatait is ellátta. 1963–1964 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese, 1964–1969 között pedig rektora volt.

Munkássága

Tudományos pályája első szakaszában az elektromos energiaátvitel, a villamos gépek elméleti problémáival foglalkozott. Az 1960-as évek elejétől érdeklődése az erősáramú ipari berendezések elektrotechnikája, ezen keresztül a szabályozáselmélet, az irányítástechnika (automatika), a folyamatirányítás és a digitális vezérlés kérdéseire irányult. Kutatásaival és szakkönyveivel megteremtette a teljesítményelektronika és automatika magyarországi alapjait. Egyetemi tanszékein sokat tett a villamosmérnöki képzés korszerűsítéséért.

1972-től Borisz Nyikolajevics Petrov mellett a Budapesten kiadott Problems of Control and Information Theory című szakfolyóirat főszerkesztője volt.

Társasági tagságai és elismerései

Tudományos eredményei elismeréseként 1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1976-ban rendes tagjává választották. 1970–1973 között a tudós testület elnökségi tagja volt, majd 1976-tól haláláig látta el az Akadémia alelnöki feladatait. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Pugwash-mozgalom magyar nemzeti bizottságának is elnöke volt.

Tudományos és oktatásszervezési eredményei elismeréseként 1961-ben Akadémiai Díjat vett át, 1973-ban az automatika tudományának elméleti megalapozásáért az Állami Díj első fokozatát, 1977-ben Kruspér István-emlékérmet kapott. Emellett díjazottja volt a Munka Érdemrend arany fokozatának (1967) és a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek (1970) is. 1971-ben a Moszkvai Energetikai Intézet tiszteletbeli doktorává avatták.

Főbb művei

  • Komplexszámok és vektorok elektrotechnikai alkalmazása. Budapest: Mérnöki Továbbképző Intézet. 1952.  
  • Rövidzárlati áramok gyakorlati számítása: Előreszámított görbék alkalmazása. Budapest: Felsőoktatási Jegyzetellátó. 1954.  
  • Változó szlip meghatározása turbógenerátorok szinkron üzemében. Budapest: Felsőoktatási Jegyzetellátó. 1960.  
  • Szabályozástechnika I–II. Budapest: Tankönyvkiadó. 1962.  
  • Vezérléstechnika. Budapest: Tankönyvkiadó. 1963.  
  • Nemlineáris szabályozási rendszerek. Budapest: Tankönyvkiadó. 1966.   (Csáki előadásai alapján összeállította Lehoczky János)
  • Szabályozások dinamikája: Lineáris szabályozáselmélet. Budapest: Akadémiai. 1966.  
  • Automatika elemek: Villamos szabályozások szervei. Budapest: Tankönyvkiadó. 1967.   (Bézi Istvánnal és Barki Kálmánnal)
  • Automatika I–II. Budapest: Tankönyvkiadó. 1968.   (Csáki előadásai alapján összeállította Bars Ruth)
  • Korszerű szabályozáselmélet: Nemlineáris, optimális és adaptív rendszerek. Budapest: Akadémiai. 1970.  
  • Fejezetek a szabályozástechnikából: Állapotegyenletek. Budapest: Műszaki. 1973.  
  • Bevezetés az automatikába. Budapest: Akadémiai. 1973.  
  • Vezérléstechnika. Budapest: Tankönyvkiadó. 1973.   (Barki Kálmánnal)
  • Die Zustandraum-Methode in der Regelungstechnik. Budapest: Akadémiai. 1973.  
  • Digitális technika. Budapest: Tankönyvkiadó. 1975.   (Gál Tiborral és Lakatos Lóránttal)
  • Irányítástechnikai kézikönyv. főszerk. Csáki Frigyes. Budapest: Műszaki. 1977.  
  • Bevezetés a digitális technikába. Budapest: Akadémiai. 1977.  
  • State-space methods for control systems. Budapest: Akadémiai. 1977.  

Jegyzetek

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

Források

  • Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 114. o. ISBN 963-05-2500-3  
  • Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Budapest: Akadémiai. 1988. 459. o. ISBN 963-05-4420-2  
  • Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 698–699. o. ISBN 963-85773-0-4  
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 1065–1066. o. ISBN 963-547-414-8  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 212. o.
Sablon:A Magyar Tudományos Akadémia alelnökei
  • m
  • v
  • sz
Másodelölülők
(1830–1858)
Alelnökök
(1858–1869)
Másodelnökök
(1869–1949)
Alelnökök
(1949–)
Sablon:Műegyetemi rektorok
  • m
  • v
  • sz
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és elődintézményeinek rektorai
Királyi József Műegyetem
Stoczek József (1871–1872)  •  Conlegner Károly (1872–1873)  •  Nendtvich Károly (1873–1874)  •  Vész János Ármin (1874–1875)  •  Stoczek József (1875–1879)  •  id. Szily Kálmán (1879–1884)  •  Kriesch János (1884–1886)  •  Lipthay Sándor (1886–1889)  •  Klimm Mihály (1889–1891)  •  Kőnig Gyula (1891–1894)  •  id. Entz Géza (1894–1896)  •  Wartha Vince (1896–1898)  •  Lipthay Sándor (1898–1900)  •  Ilosvay Lajos (1900–1903)  •  Hauszmann Alajos (1903–1905)  •  K. Jónás Ödön (1905–1907)  •  Wartha Vince (1907–1910)  •  K. Jónás Ödön (1910–1911)  •  Rados Gusztáv (1911–1914)  •  Kovács S. Aladár (1914–1916)  •  Kürschák József (1916–1918)  •  Czakó Adolf (1918–1920)  •  Rejtő Sándor (1920–1921)  •  Zelovich Kornél (1921–1923)  •  Schimanek Emil (1923–1925)  •  Szarvasy Imre (1925–1927)  •  ifj. Szily Kálmán (1927–1930)  •  Hültl Dezső (1930–1932)  •  Söpkéz Sándor (1932–1933)  •  Herrmann Miksa (1933–1934)
Magyar Királyi József Nádor
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Rohringer Sándor (1934–1935)  •  Czettler Jenő (1935–1936)  •  Szabó Gusztáv (1936–1937)  •  Teleki Pál (1937–1938)  •  Wälder Gyula (1938–1939)  •  Zimmermann Ágoston (1939–1940)  •  Vendl Aladár (1940–1941)  •  Imre Sándor (1941–1942)  •  Mihailich Győző (1942–1943)  •  Doby Géza (1943–1944)  •  Misángyi Vilmos (1944–1945)  •  Verebélÿ László (1945)  •  Heller Farkas (1945–1946)  •  Csűrös Zoltán (1946–1949)
Budapesti Műszaki Egyetem
Mihailich Győző (1949–1950)  •  Vörös Imre (1950–1954)  •  Gillemot László (1954–1957)  •  Benedikt Ottó (1957–1958)  •  Csűrös Zoltán (1958–1961)  •  Gruber József (1961–1964)  •  Csáki Frigyes (1964–1969)  •  Perényi Imre (1969–1975)  •  Meisel János (1975–1981)  •  Polinszky Károly (1981–1987)  •  Fodor Lajos (1987–1990)  •  Michelberger Pál (1990–1994)  •  Biró Péter (1994–1997)  •  Detrekői Ákos (1997–2000)
Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem
(a műegyetem önállósodott építőmérnöki kara)
Kardos György (1952–1953)  •  Rados Kornél (1953–1954)  •  Cholnoky Tibor (1954–1957)  •  Rados Kornél (1957–1960)  •  Perényi Imre (1960–1964)  •  Hazay István (1964–1967)
Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem
Detrekői Ákos (2000–2004)  •  Molnár Károly (2004–2008)  •  Péceli Gábor (2008–2015)  •  Józsa János (2015–2021)  •  Czigány Tibor (2021–)
Nemzetközi katalógusok