Cseszvára

Cseszvára (Ceișoara)
A falu és a temető
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Magyarcséke
Rang	falu
Községközpont	Magyarcséke
Irányítószám	417157
SIRUTA-kód	28362
Népesség
Népesség	570 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 51′ 24″, k. h. 22° 12′ 10″46.85672, 22.20265246.856720°N 22.202652°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 24″, k. h. 22° 12′ 10″46.85672, 22.20265246.856720°N 22.202652°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseszvára témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cseszvára (korábban Cseszora, románul Ceișoara) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Nevének eredete

A román Ceișoara helynév bizonyára egy kicsinyítő képzős román Teișoara helynév módosulata. (A teișor szó jelentése: kicsi hársfa; boglárcserje; mályva; bodorka; csipkés gyöngyvessző.) A román helységnévből a magyarban Cseszora alakult, s az 1898 és 1912 között lezajlott névmagyarosítási kampány során ebből Cseszvárát formáltak.^[1]

Fekvése

A Király-erdő alatt, a Gyálu de szusz hegyoldalon, Belényestől északnyugatra fekvő település.

Története

A falut 1508-ban Choksara néven említette először oklevél.

1808-ban Csiszora, Cseszera-Posga ~ Csiszora-Posga, 1888-ban Cseszora néven írták. Cseszora. A település egykor a Telegdi család uradalmához tartozott; 1503-ban István kincstárnok kapott rá új adománylevelet. Az 1800-as évek elején kincstári birtok volt, később a Suhajda és az Őrhalmy család, majd Herbszt Gyula és neje, Őrhalmy Berta birtoka lett.

A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.

2002-es népszámlálás szerint 696 lakosa közül 695 fő román, 1 fő cigány nemzetiségű.

Nevezetességei

• Görög keleti temploma - a 17. század elején épült. Egyháza érdekes, régi kelyhet őriz.

Jegyzetek

1. ↑ Különféle helynévmagyarázatok PDF

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv

Külső hivatkozások