Devotio

A devotio (latin „felajánlkozás”) az önfeláldozás ünnepélyes aktusa, felajánlkozás az isteneknek, amelyre az ókori Róma történelme számos példával szolgál.

Klasszikus példa a Kr. e. 340-es év consula, Publius Decius Mus története, aki Livius elbeszélésében a Latin háború során a vezúvi csatában áldozta fel magát. Mus azt a jóslatot kapta, hogy egy hadsereg vezérére és a szemben álló hadseregre halál vár, ezért saját magát és ellenségeit a Maneseknek és Tellus Maternek, az anyaföldnek ajánlotta fel. Az áldozat meghozta az eredményt, a rómaiak győztek, de Decius elesett, felírva a nevét a rómaiak legnagyobb hőseinek listájára.

Egy másik, kevésbé dicső példa annak az embernek az esete, aki a beteg Caligula császárért ajánlotta fel a saját életét, és amikor a császár felgyógyult, kénytelen volt ígéretét beváltani.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ Bokor József (szerk.). Devotio, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. június 13. 

Források

  • The sacrificial death of Decius - Livy, 'History of Rome,' VIII, 9, 1-11; 10, 3
  • Ókori Róma Az ókori Róma portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap