Első Magyar Gazdasági Gépgyár
| Magyar Gazdasági Gépgyár | |
 | |
| Típus | üzleti vállalkozás |
| Alapítva | 1881 |
| Megszűnt | 1963 |
| Székhely | 1134 Budapest, Váci út 19. |
| Alapító | Grossmann Gyula |
| Iparág | gépipar |
| Termékek | mezőgazdasági gépek |
  Magyar Gazdasági Gépgyár Pozíció Budapest térképén | |
 é. sz. 47° 31′ 16″, k. h. 19° 03′ 44″47.52103, 19.0622747.521030°N 19.062270°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 16″, k. h. 19° 03′ 44″47.52103, 19.0622747.521030°N 19.062270°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Gazdasági Gépgyár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) mezőgazdasági gépek, így cséplő- és szántógépeket, malomberendezéseket, öntvényeket és bordás hűtőtesteket gyártó budapesti vállalat volt a 19. század végén és a 20. század elején.[1]
Története
A társaságot 1881-ben[1] alapította Grossmann Gyula svájci gépgyáros társával (Grossmann-Rausenbach Gazdasági Gépgyár),[2] a társaság 1889-ben alakult részvénytársasággá.[1] Csakhamar nem csak Magyarországon, de külföldön is keresetté váltak termékei, jelentős exportot bonyolított le a Balkán és Oroszország felé.[1] A gépgyár első üzeme a Váci út 7. (a századfordulótól már 19.) szám alatt (részben a mai Lehel téri piac helyén)[3] épült fel, majd 1939-ben Albertfalván a Hunyadi János út és a Duna között egy másik telep is létesült.[4][5]
A Kereskedelmi Bank 1939-ben a Vadásztöltény- Gyutacs- és Fémárugyárba olvasztotta be, majd 1963-ban felszámolták, telepét a Csepel Híradástechnikai Gépgyár vette át.[1]
Híres dolgozói
- Itt dolgozott diplomája megszerzése után Rázsó Imre gépészmérnök, későbbi műszaki egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.[6]
- Gépszerkesztőként dolgozott itt 1940-ig Szőke Béla gépészmérnök, technikatörténész.[6]
- Erney Károly az igazgatóság tagja volt a 20. század 20-as, 30-as éveiben.[7]
Források
- Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt., Budapest lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó (1993). ISBN 963 05 6409 2
- Fehér Péter, Hajdú Mária (1995). EINSTEIN "MATEMATIKUSA" - MARCEL GROSSMANN. Fizikai Szemle (7), 221. o. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
Jegyzetek
- ↑ a b c d e Budapest lexikon
- ↑ https://egykor.hu/budapest-xiii--kerulet/elso-magyar-gazdasagi-gepgyar-emag/3994
- ↑ Mit nekünk Bohácek! - Váci út - Séta a magyar gyáripar főutcáján. Magyar Narancs, 2008. július 3. (Hozzáférés: 2010. július 28.)[halott link]
- ↑ Albertfalva iparának története - museum.hu[halott link]
- ↑ Az Andor utcai iparvágány-hálózat. [2010. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
- ↑ a b História - Tudósnaptár
- ↑ Budapest Főváros Levéltára[halott link]
