Erdély főgenerálisainak listája

Erdély főgenerálisa
Utolsó Pekri Lőrinc főgenerális 1704. július – 1707. ősze
Utolsó
Pekri Lőrinc főgenerális

1704. július – 1707. ősze

Adatok
Ország Erdélyi Fejedelemség
ElsőBalassa Menyhért (1559–1561)
UtolsóPekri Lőrinc (1704–1707)
KineveziErdélyi országgyűlés
ÁllamfőErdélyi fejedelem
Egyéb címekAz ország generálisa
mezei hadak főgenerálisa

Hivatal kezdete1559
Hivatal vége1707

UtódErdélyi gubernátor
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Erdélyi Fejedelemségben az ország generálisa vagy mezei hadak főgenerálisa a hadsereg főparancsnokának a neve volt, aki a fejedelemnek volt alárendelve. A tisztség nem volt állandóan betöltve, egyrészt mert csak háborúban volt jelentősége, másrészt voltak olyan fejedelmek (például Bethlen Gábor), akik saját maguk vezették a hadsereget.

A hatáskör különbözött az udvari főkapitányétól, aki csak a fejedelem állandó seregét, az udvari hadakat vezette; számos esetben azonban ugyanaz a személy töltötte be mindkét tisztséget.

A Habsburg-uralom bekövetkeztével a tisztség hamarosan megszűnt. A Diploma Leopoldinum szerint ugyan az ország generálisa a gubernium tagja, de a tisztséget 1711-től nem töltötték be.[1] Az 1790–1791-es erdélyi országgyűlésen az erdélyi rendek követelési között szerepelt az ország generálisa tisztség visszaállítása, de a központi kormányzat ezt nem fogadta el. Az 1794–1795-ös országgyűlésre a szabadkőműves Türi László ítélőmester és társai átfogó hadügyi reformtervezetet készítettek elő, amelyben szintén szerepelt az ország generálisa tisztség visszaállítása, de a kormányzat ezt azonnal elakasztotta, mert féltek egy esetleges forradalmi megmozdulástól.[2][3]

Az ország generálisainak listája:

Név Tisztségviselés ideje Egyéb tisztségei az időszakban
Balassa Menyhért 1559–1561 a fejedelmi tanács tagja
Hagymási Kristóf 1566 a fejedelmi tanács tagja
Ghiczy János 1588–1589
Báthory István 1590–1593 a fejedelmi tanács tagja
Geszti Ferenc 1594–1595
Bocskai István 1595–1599
Jósika István 1597 kancellár, a fejedelmi tanács tagja
Kornis Gáspár 1597 a fejedelmi tanács tagja
Székely Mózes 1600 a fejedelmi tanács tagja
Kornis Boldizsár[4] 1602 Belső-Szolnok megyei főispán
Sennyey Pongrác 1607 a fejedelmi tanács tagja
Kornis Zsigmond 1630, 1638–1645 a fejedelmi tanács tagja, Bihar és Zaránd megyei főispán
Zólyomi Dávid 1630–1633 Háromszék és Kővár főkapitánya, udvari főkapitány
Bornemissza Pál 1642–1644 udvari főkapitány
Kemény János 1645–1647 udvari főkapitány
Haller Gábor 1658. január a fejedelmi tanács tagja
Ebeni István 1658. tavasz-nyár a fejedelmi tanács tagja, főlovászmester
Barcsai Gáspár 1660 a fejedelmi tanács tagja
Béldi Pál 1663–1676 a fejedelmi tanács tagja, Belső-Szolnok megyei főispán
Teleki Mihály 1681–1690 a fejedelmi tanács tagja, Fehér megyei főispán, Csík-Gyergyó-Kászonszéki főkapitány
Bethlen Gergely[5] 1691–? Küküllő megyei főispán
Apor István[6] 1703–?
Pekri Lőrinc[7] 1704–?

Hivatkozások

  1. Kovács-Kiss Gyöngy: A Habsburg-uralom erdélyi kiteljesedésének folyamata a korabeli magyar emlékirodalom láttatásában : 17. század vége - 19. század eleje. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2000. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 228. ISBN 973 9929 98 2  
  2. Erdély története III. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. 1115 és 1119. o. ISBN 963 05 4203 X  
  3. Trócsányi Zsolt: Az erdélyi jakobinusság kérdéséhez. Történelmi Szemle, VIII. évf. 1. sz. (1965) 1–13. o.
  4. T. Orgona Angelika: A göncruszkai Kornisok: Két generáció túlélési stratégiái az erdélyi elitben (1546 k. –1648). 2007. 109. o.   [doktori disszertáció]
  5. Lázár Miklós: Erdély főispánjai : 1540-1711. Budapest: Athenaeum. 1889. 100. o.  
  6. Sipos Gábor: Az Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása : 1668-1713-(1736). Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület – Erdélyi Ref. Egyházkerület. 2000. 38. o. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 230. ISBN 973 8231 00 0  
  7. Mészáros Kálmán: Tábornoki és törzstiszti kinevezések a Rákóczi-szabadságharcban. Hadtörténelmi Közlemények, CXIV. évf. 2–3. sz. (2001) 24. o.

Források

  • Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690. Budapest: Akadémiai. 1980. 337–339. o. ISBN 963-05-2327-2  
  • Erdély Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap