Erdődy család

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Erdődyek
Erdődy
Főnemesi család
OrszágMagyar Királyság, Osztrák–Magyar Monarchia
Nemzetiségmagyar
Nemzetségjobbágy eredetű
Alapítva16. század
AlapítóBakóc Tamás
FejeErdődy László
Oldalágmagyarországi ág horvátországi ág
Titulusmonyorókeréki és monoszlói gróf
Ranggróf, birodalmi gróf
RezidenciaVépi Erdődy-kastély (magyarországi ág), Császárvár (horvátországi ág)
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdődyek témájú médiaállományokat.

A monyorókeréki és monoszlói Erdődy (Erdődi) család ősei a bélteki Drágffy család Szatmár vármegyei falujának, Erdődnek a jobbágyai közül származtak. A család első ismert őse Bakóc Ferenc kerékgyártó volt, akinek tehetséges fiai papi pályára lépve emelkedtek fel. Először Bakóc Bálint Guthi Országh Mihály támogatásával lett a krakkói egyetem hallgatója, majd pártfogója támogatásával megszerezte a titeli prépostságot. Itt maga mellé vette testvérét Bakóc Tamást, aki előbb őrkanonoki javadalmat kapott, majd egyetemi tanulmányokba kezdett.[1] Az egyetemi anyakönyvekbe Erdődi Tamás néven szerepelt. Hazatérése után több egyházi hivatalt is betöltött, mielőtt I. Mátyás magyar király környezetébe került, és előbb királyi titkár, győri püspök, majd esztergomi érsek lett.

A család nemességét Országh Mihály nádor házi káplánja, a későbbi titeli prépost, erdődi Bakóc Bálint szerzete maga és testvérei, Tamás, Miklós és János részére 1459. szeptember 3-án. Ezt erősítette meg 1489. január 6-án kelt oklevelében Mátyás király erdődi Bakóc Tamás győri püspök és testvérei, Bálint és Miklós, továbbá Miklós fiai Péter és Pál, valamint a néhai János fiai, Tóbiás és János részére.[2]

A Bakóc testvérek közül Tamás (1442–1521) esztergomi érsek volt a család ősi vagyonának felhalmozója. Ő szerezte meg részben adomány, részben vásárlás útján 1493-ban a Kőrös vármegyei Monoszlót és Szarvaskő várát, és a Zágráb vármegyei Okics várát; 1496-ban a Vas vármegyei Monyorókerék, Vörösvár és Körmend várait; 1516-ban Kruppát; 1521-ben Császárvárt; valamint a túróci Blatnica, a honti Csábrág, a somogyi Szenyér és a baranyai Máré várait. Jelentős birtokai voltak még Bihar vármegyében, háza volt Budán és zálogbirtokosa volt az esztergomi királyi városrésznek. Elérte II. Ulászló és II. Lajos királyoknál, hogy birtokait unokaöccsei, többek között testvérének, Miklósnak a fiai, Péter (monyorókeréki ág) és Bálint (monoszlói ág), illetve unokatestvérének, Bálintnak (csábrági ág) a fiai István és Farkas örökölhessék. Mivel Bálint két fia örökös nélkül halt meg birtokaik egy része előbb a rokonságukhoz tartozó erdődi Tompa családra szállt, majd házasság révén a Pálffy család birtokába került.[3]

A család 16. századi története[4]

Bakócz Tamás birtokainak jelentős részét unokaöccse, Erdődy I. Péter (1489–1543) örökölte, aki elöször használta következetesen az Erdődy családnevet. Testvérével, Erdődy Simonnal együtt részt vett a mohácsi csatában, majd Lajos király halála után Habsburg Ferdinánd pártjára állt és Vas vármegye főispánja, királyi kamarás és főlovászmester lett. Az 1529-ben átmenetileg Szapolyai Jánoshoz csatlakozott. Ő kezdte el először használni a grófi címet (comes Montis Claudii), amit az uralkodó csak az 1565-ben kiadott rangemelő oklevelében tett hivatalossá.[5] Első felesége, alsólendvai Bánffy Sára, a második Pucheim Borbála volt.[6]

A csaldi birtokok örököse Erdődi II. Péter (1500 k.–1567), Erdődy I. Péter első házasságából származó fia volt, aki előbb Zala vármegye főispánja lett, majd 1557 és 1567 között ő töltötte be a horvát báni méltóságot. Első felesége Tahy Margit, a második Alapy Borbála volt. Nem sokkal halhalála előtt, 1565. október 11-én Miksa magyar királytól birodalmi grófi címet kapott. Gyermekei második feleségétől születtek, és leszármazottai révén a család két ágra szakadt: Tamás fia lett a magyarországi ág őse, Erdődy III. Péter utódai pedig a horvátorsszági ághoz tartoznak.

A Bakócz-örökség jelentős része a 16. század végére kikerült a család birtokából. Monyorókerék és Vörösvár uradalmait tartokzékaikkal együtt Erdődy I. Péter elcserélte Zrínyi Miklóssal Medve váráért és Rokonok castellumért, de Vép oppiduma is a Zrínyiek birtokába került. Körmend várát és mezővárosát előbb zálogba adták, majd 1595-ben Joó János személynök vásárolta meg. Somló várát 1548-ban elzálogosították, mjad eladták Devecseri Choron Andrásnak. Császárvár Erdődy I. Péter leszármazottainak tulajdonában maradt, és a 17. században család horvátországi rezidenciájaként funkcionált.

I. Tamás (1558–1624) korának egyik kiemelkedő hadvezére volt, aki kétszer is viselhette a horvát báni méltóságot (1584–1595 és 1608–1615), először 1584-ben, 26 éves korában. Már az 1580-as években aktívan részt vett a végvidéki harcokban, 1591-ben felszabadította családja ősi birtokát, Monoszlót. Legnagyobb győzelmét 1593. június 22-én aratta a sziszeki csatában, ahol Hasszán boszniai pasa is elesett, aminek következtében kirobbant tizenöt éves háború. Mindemellett jelentős birtokgyarapodás is köthető a nevéhez. Felesége Ungnád Kristóf horvát bán (1578–1584) egyetlen gyermekeke, Mária volt. Az ő öröksége révén került az Erdődy család birtokába Szomolány és Jókő vára, amely ettől kezdve a család ezen ágának egyik központi birtoka lett. Ugyancsak e házasság révén került a családhoz 1607-ben a varasdi főispáni cím, amit ettől kezdve mindig valamelyik családtag viselt. A családi birtokokon több építkezés is fűződik a nevéhez: 1603-ban ő építette Császárvár aljában a Novi Dvorinak (Újkastélynak) nevezett kastélyt, amely a 17. század folyamán a családtagok kedvelt tartózkodási helyévé vált. 1613-ben hosszú pereskedés után visszaszerezte, majd 1615-ben átépítette a vépi várat is, kialakítva ezzel a mai kastély négyszögletes formáját.

A család 17. század története[7]

A magyarországi ág, Erdődy I. Tamás (1558–1624) utódai

Erdődy Tamás fiai közül kettő egyházi pályára lépett, (István, János), egy (Zsigmond) politikai téren érvényesült, a negyedik (Kristóf) pedig gyerekei révén tovább vitte a család ezen ágát. István és Erdődy János közül az utóbbi futott be nagyobb karriert, amennyiben II. Mátyás egri püspökké nevezte ki (igaz a pápai konfirmációt nem kapta meg).[8] Fiatalon, 37 évesen halt meg, talán ezért nem jutott még előrébb az egyházi hierarchiában. Bátyját Istvánt pedig szerémi püspökké nevezték ki (ugyancsak nem kapta meg a pápai konfirmációt), őt feltehetőleg vaksága akadályozta meg az előrejutásban. Zsigmond folytatta a családi hagyományokat és bár a magyarországinak tartott ághoz tartozott, horvát bán (1627–1639)[9] lett. Kristóf nem töltött be semmilyen fontos tisztséget, viszont három felnőttkor megért gyermeke (György, Gábor, Imre) révén ez az ág nem halt ki.
A következő generáció tagjai világi pályán próbáltak érvényesülni. I. György (1614–1663) és Gábor (megh. 1650) a bécsi egyetemen tanult (1628–1629), majd kettőjük közül csak György folytatta tanulmányait, méghozzá a franciaországi Doualiban (1631–1633). Azonban sem ő, sem testvére Gábor nem jutott el a legmagasabb világi tisztségig, a nádorságig. György tárnokmesterségig (1662–1663), Gábor főajtónállóságig vitte. Pedig Gábor első felesége (Pálffy Mária) révén a befolyásos Pálffy családdal is rokonságban volt. Mindkettőjük ága folytatódott: I. Györgynek I. Sándor (1644–1663), Gábornak pedig II. György (1648–1713) és Kristóf (1649–1704) nevű fia utódai születtek. I. György és Gábor öccse, a legkisebb fiú Imre is a tárnokmesterségig (1679–1690) vitte, ezzel már a negyedik Erdődy volt, aki kiérdemelte e tisztséget. Az ő egyetlen fia, Imre (1648 k.–1668) fiatalon, utód nélkül halt meg egy török elleni kisebb csatában.
A harmadik generációban tehát három fiút találunk és köztük egy olyan Erdődyt, aki már egészen a rangban a nádor mögött következő országbírói tisztségig vitte.II. Györgyöt (1648–1713) e rang elnyerése előtt végigjárta a ranglétrát: királyi főkamarás (1679–1691), majd főlovászmester (1691–1693), ezt követően pedig tárnokmester volt egészen országbíróvá való kinevezéséig vagyis 1704. január 19-ig.[10] Erdődy II. György egyben első felesége révén jelentős birtokszerző is volt: Rákóczi László egyetlen örökösét, Erzsébetet vette feleségül, akinek révén viszonylag nagy, jól jövedelmező birtokok[11] kerültek a család tulajdonába, amelyeket saját utódok hiányában testvére, Kristóf gyerekei örököltek. II. György nevéhez fűződik az árvai főispáni cím megszerzése is, mivel 1675-től haláláig az árvai királyi javak igazgatója is volt.[12]
Ez az ág Sándor és Kristóf utódaiban folytatódott: I. Sándornak egyetlen fia, II. Sándor (1670–1728) érte meg a felnőttkort, Kristófnak viszont négy: III. György (1674–1739), László Ádám (1677–1736), Gábor Antal (1684–1744), József (1685 k.–1723) és Imre (1686–1736).

Az horvátországi ág, Erdődy III. Péter utódai

A szakirodalom Erdődy III. Pétertől származó Erdődyeket a család horvátországi ágának nevezi. E felosztásból azonban a család egyes tagjai kilógnak. Igaz ugyan, hogy III. Péter ága erősebben kötődött Horvátországhoz: ott éltek, többnyire ott élő családból választottak feleséget és egymás között is gyakran horvátul leveleztek. Viszont a magyarországi ágnak is több olyan tagja volt, aki Horvátországban élt, sőt közülük is került ki horvát bán, a már említett Erdődy Zsigmond. De jó példa erre Erdődy Imre is, aki többnyire Horvátországban élt és fiatalon meghalt fiát, Ádámot aki ott katonáskodott. Erdődy Imrét a kortársak maguk is a horvátországi urak közé sorolták.[13]
A horvátországi ág tagjai közül III. Péter unokája, II. Farkas említendő, aki miután Batthyány I. Ádám udvarában szolgált főrangú familiásként (1642)[14] Draskovits János és Thurzó Borbála leányát, Draskovits Borbálát vette feleségül.[15] Thurzó Borbála első férje Erdődy Gábor volt, akitől négy gyermeke is született. E házasság révén a két család (Erdődy és Draskovits) többszörösen is rokonságba került egymással. Farkas nem sokkal a házasságkötésük után egy törökkel vívott küzdelemben meghalt.[16] Testvére, II. Miklós hat évvel később, 1653-ban Borbála testvérét, Johanna Máriát vette el feleségül. II. Miklós a család ezen ágának legnevesebb tagja volt: kitűnő katona hírében állt (ott volt Buda visszavételénél (1686) és horvát bánként (1670–1693 között) visszahódította Szlavóniát a töröktől.

A család címere

Négyelt pajzs szivpajzzsal, ebben vörös mezőben arany félkerékből kinövő, természetes szarvas (az 1459-ben adományozott és 1489-ben megerősített Bakócz-címer). A nagy pajzs: 1. arany mezőben koronás fekete sas. 2. és 3. kék mezőben két ezüst hullámos pólya közt két egymás mellett álló hatágú csillag. 4. arany mezőben faragott kövekből rakott fehér várfal két ormozott toronnyal. Három sisak, sisakdíszek: 1. (középső) koronás fekete sas, takaró jobbról ezüst-vörös, balról arany fekete. 2. egy fekete és egy vörös strucctoll között balra fordult kinövő páncélos kar, markában arany védvasas kivont kardot tart, takaró arany-fekete. 3. a leírt kar szintén strucctollak között jobbra fordulva kékkel és arannyal osztott zászlót tart, takaró kék-vörös. Ugyanez címere Varasd vármegyének is.[17]

A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
Címerhatározó/Erdődy címer témában.

Családfa (16-17. század)

  • E. II. Péter (?-1586) utódai, a magyarországi ág:
    • A1 I.Tamás (1558–1624)
      • B1 István (?-1638)
      • B2 Kristóf (1584–1621)
      • B3 János (1589?–1626)
        • C1 I. György (1614–1663)
          • D1 I. Sándor (1644–1681)
            • E1 II. Sándor (1670–1728)
        • C2 Gábor (?-1650)
          • D1 Zsuzsa Éva
          • D2 Angelika
          • D3 II.György (1648–1713)
          • D4 II. Kristóf (1649–1704)
            • E1 III. György (1674–1759)
            • E2 László Ádám (1677–1736)
            • E3 Gábor Antal (1684–1744)
            • E4 József (1685 k.–1723)
            • E5 Imre (1686–1736)
            • E6 Teréz
            • E7 Katalin
          • D5 Borbála
        • C3 Imre (?–1690)
          • D1 Ádám (?–1668)
        • C4 Erzsébet
      • B4 Zsigmond(?–1639)
      • B5 Zsuzsanna(?–1633)
      • B6 Anna (?–1634)
      • B7 Erzsébet
  • E. II. Péter (?–1586) utódai, a horvátországi ág:
    • A1 III. Péter (?–1613)
      • B1 IV. Péter (?–1639)
      • B2 Farkas
        • C1 Farkas (?–1647)
        • C2 György
          • D1 V.Péter
          • D2 II.Ferenc
          • D3 Krisztina
        • C3 Katalin
        • C4 II. Miklós (?–1693)
          • D1 V.Tamás
          • D2 IV. Miklós (1694 k.–1706)
          • D3 Borbála
      • B3 I. Miklós
      • B4 III. Tamás (?–1669)
      • B5 Simon
      • B6 Bálint
      • B7 Ferenc (?–1631)
      • B8 Borbála
      • B9 Mária (?–1655 k.)

A család nevezetes tagjai

  • Erdődy Antal (1714–1769),[18] György Lipót országbíró fia, 1760-ban árvai főispán, kamarás, tábornok.
  • Erdődy Antal (?–?), Miklós fia és Lajos alkancellár testvére, tábornok a 18. század második felében.
  • Erdődy Ádám (1648 k.–1668), Erdődy Imre és Forgách Éva fia, Petrinja kapitánya, 1668. február 4-én feleségül vette Rákóczi Erzsébetet, majd február 24-én meghalt egy törökkel vívott csetepatéban.
  • Erdődy Bálint (?–1648 e.), Erdődy III. Péter fia evangélikus és nem horvátországi nőt vett feleségül: Révay Zsófiát, Révay Péter koronaőr leányát (gróf Nádasdy Pálné húgát).[19] Az esküvőt valamikor Zsófia anyjának temetése (1624. április 24) után és 1628 októbere előtt tartották.[20] Erdődy Bálint halálának időpontját nem ismerjük, de felesége 1648-ban már özvegy és Monyorókeréken élt buzgó evangélikusként.
  • Erdődy Borbála (?–?), 1611. szeptember 11-én Ráttkay Péter (apja Ráttkay János, anyja Konszky Anna) felesége lett.[21]
  • Erdődy Borbála (?–?), Erdődy Gábor és Amadé Judit leánya, aki Czobor Ádámhoz ment feleségül.
  • Erdődy Erzsébet (?–?), Erdődy Kristóf és Thuzró Borbála leánya 1639. március 6-án feleségül ment Keglevich Ferenchez.[22] Házasságukat 1642. augusztus 29-én nyilvánították semmisnek.[23]
  • Erdődy Eugénia (1826-1894), Festetics György király személye körüli miniszter felesége
  • Erdődy Farkas (?–1645), 1618. június 10-én feleségül vette Thuróczy Borbálát, akitől II. Farkas, III. Miklós és György fiai születettek.
  • Erdődy Farkas (?–1647), Erdődy Farkas és Thuróczy Borbála fia, Miklós bán testvére. 1642-ben Batthyány I. Ádám udvarában élt főrangú familiárisként. 1645. szeptember 17-én feleségül vette Draskovits Borbálát.[24] Valamikor 1647. május 21. előtt halt meg egy török elleni küzdelemben.[25]
  • Erdődy Ferenc (?–?), III. Péter fia, 1627. gyáki-szentgyörgyi apát volt.
  • Erdődy Xavér Ferenc (1830. január 9.–?), a főrendiház tagja, 1894. belső titkos tanácsosi méltóságot kapott.
  • Erdődy Gábor (1615–1650. július 12.), 1637-ben császári kamarás II. Ferdinánd udvarában, 1642. február 12-től királyi tanácsos, 1649. november 23-tól haláláig, 1650. augusztusáig királyi főajtónálló. Kétszer nősült. Az első feleségétől Pálffy Máriátót (megh. 1643) két gyermeke született: Zsuzsa Éva és Mária Angéla. E felesége a második gyermekük születésébe halt bele 1643. március 18-án. Második feleségétől, Amadé Judittól (megh. 1678. szeptember 23)[26] három gyermeke született: II. György, Kristóf és Borbála.
  • Erdődy Gábor Antal (1684–1744), Kristóf tárnokmester fia, miként testvére Erdődy László Ádám, papi pályára lépett, s 1715–44 között egri püspök volt.
  • Erdődy I. György (1614–1664), 1638. február 14-én vette feleségül Batthyány Erzsébetet, Batthyány Ferenc és Poppel Éva leányát.[27] Egyetlen gyermekük érte meg a felnőttkort: Erdődy I. Sándor. 1646. március 23-án nevezték ki királyi főkamarásnak, 1662. november 22-én pedig tárnokmesternek, amely tisztet 1663-ban bekövetkezett haláláig töltötte be. 1655-ben császári kamarás III. Ferdinánd udvarában. Ő örökölte Erdődy Zsigmond halála után a varasdi főispáni széket, ahová 1639. szeptember 26-án iktatták be.
  • Erdődy II. Györy (1648–1713), Erdődy Gábor és Amadé Judit fia, első felesége Rákóczi Erzsébet, második Jakusits Terézia.volt (lásd feljebb részletesebben)
  • Erdődy György Lipót (1674–1758), Kristóf tárnokmester fia, bars vármegyei főispán, ezredes, m. kir. udvari helytartósági tanácsos, kincstári elnök, koronaőr, 1758. országbíró s az arany gyapjas rend vitéze. Harcolt a franciák ellen, s az ekkor kapott sebeiben halt meg 1758-ban.
  • Erdődy György (1785–1859), 1848-ig Varasd vármegye főispánja volt.
  • Erdődy György Gobert (1843. október 6.–1925), gróf, a főrendház tagja. Nagyanyja, Aspremont Mária Gobertina volt. Vas vármegye közéletében élénk részt vesz.
  • Erdődy Imre (1616–1690), 1643-ban kamarás volt III. Ferdinánd udvarában, majd 1647. február 28-án királyi tanácsossá nevezték ki, 1679. augusztus 21-én pedig tárnokmesterré. 1682-ben átvette unokaöccsétől, I. Sándortól a varasdi főispáni címet, amelyet haláláig, 1690-ig viselt. Egyik tagja volt annak a törvényszéknek, mely Hocher elnöklete alatt a Zrínyi-Frangepán-Nádasdy-féle mozgalom részesei fölött ítélt. Korábban 1655-ben. fellázadt jobbágyait az 1655. 76. t. c. rendelkezése szerint királyi csapatokkal kellett lecsöndesíteni. Feleségétől, Forgách Évától egy fia született: Ádám, aki 1668. február 4-én Nagysároson feleségül vette Rákóczi Erzsébetet, majd két hétre rá meghalt egy kisebb csatában.
  • Erdődy Imre (?–?), Kristóf tárnokmester fia, III. Károly korában élt s a szávai vidék parancsnoka volt.
  • Erdődy István (1813 szept. 27.–?), valóságos belső titkos tanácsos, főlovászmester, aranygyapjas vitéz, a vaskorona rend nagykeresztese, a főrendiházban és a delegációkban nagy kora dacára még mindig tevékeny részt vesz.
  • Erdődy János (?–?), László fia, tábornok volt a mult század második felében.
  • Erdődy János (?–1806), horvát bán, Erdődy György országbíró és Esterházy Terézia fia. 1760. már cs. kir. kamarás, val. belső titkos tanácsos és m. kir. udvari helytartósági tanácsos, Zólyom vármegye főispánja volt. 1770. a Szt. István rend középkeresztese, 1789. pedig főkomornokmester. 1790. II. Lipót király által horvát bánnak neveztetett ki, mely méltóságot 1806. viselte. Az ő bánsága alatt elvesztette az anyaország Dalmáciát, mely tényleg máig sem került vissza.
  • Erdődy János (1794–1879) varasdi főispán, királyi tanácsos, 1848-ban fiumei kormányzó. A magyar ügynek Horvátországban egyik legkitartóbb harcosa volt, s midőn a családjában örökös varasdi főispánságtól nemzeti érzelmei elmozdították, az országgyűlés sürgette visszahelyeztetését. A negyvenes évek előtt kiváló latin szónoklataival tünt ki.
  • Erdődy József (?–1824) nyitrai főispán, főasztalnokmester, kancellár, miniszter s az aranygyapjas rend vitéze volt. részt vett 1814. a bécsi kongresszuson. Galgóci várában színházat emeltetett, midőn nagy pompával Ferenc császárt fogadta. Benne halt ki a Kristóf tárnokmester Gábor nevű fiától származott ág 1824 jan. 12.
  • Erdődy Károly (1793–1841), varasdi főispán volt.
  • Erdődy Lajos (?–?), Miklós és Batthyány Teréz, Antal tábornok testvére, 1776. alkancellár és veszprémi főispán volt.
  • Erdődy László Ádám (1679–1736), Kristóf tárnokmester fia, nyitrai püspök és kancellár 1707 és 1720 között.
  • Erdődy László (?–?), 1770-ben a báni helytartóság tanácsosa, cs. kir. kamarás és 1789-ben kőrösi főispán volt.
  • Erdődy Mária (?–?), Erdődy III. Péter leánya[28] Keglevich István felesége lett, majd 1640. március 31-én Zágrábban törvényesen elvált tőle, ahogy ezt Keglevich Péter feljegyezte naplójában.[29]
  • Erdődy Miklós (1630–1693), horvát bán, Farkas és Thuróczy Borbála fia. Petriny várának kapitánya, kamarás, később a kulpai határ főkapitánya. 1670. március 29. kinevezte őt I. Lipót király a szerencsétlen Zrinyi Péter helyébe báni helytartónak, mely méltóságot Bosković Márton zágrábi püspökkel együtt 1680-ig viselte. 1680. ápr. 10. valódi horvát bánná lett és ünnepélyesen bevezettetett ezen méltóságba. Kitűnt mint hadvezér és vitéz férfi. Részt vett Buda visszavételénél 1686. szept. 2., ugyanezen évben Dubicánál, 1687. Kosztajnicánál verte meg a törököket és győzedelmes harcok után visszahódította a mai Szlavóniát a törököktől. A báni méltóságot haláláig viselte. Első neje Draskovich Julia, második Gallenberg Izabella volt. Két fiában, Miklós és Tamásban az E. család ezen ágazata kihalt.
  • Erdődy I. Péter (?–?), Bakócz Miklós fia, Tamás érsek unokaöccse, először kezdte használni az E. nevet, mégpedig latinosan Erdewdj de Eberaw alakban s így ő a család tulajdonképpeni alapítója. Tamás érsek 1517-iki intézkedése nagy vagyon birtokába juttatta, mi utat nyitott neki a magas hivatalok viselésére. Számos fegyveres élén vett részt a mohácsi ütközetben, honnan megszabadulva, előbb János király pártján volt Ferdinand ellen testvérével, Simon zágrábi püspökkel s unokatestvéreivel, Bakócz Istvánnal és Farkassal együtt, később azonban Puchaim cs. tábornok családjába házasodván, Ferdinándhoz pártolt és vasvármegyei főispán, főkamarás és főlovászmester lett. 1543. Olaszországba költözött s ugyanott halt meg.
  • Erdődy II. Péter (?–1567), horvát bán és Zalavm. főispánja, I. Ferdinánd és Miksa idejében. I. Péter, az Erdődy család alapítójának és Bánffy Sárának volt a fia. 1547. 200 huszár élén részt vett a schmalkaldeni háboruban; itt szerzett érdemeiért Ferdinánd Prágában arany-sarkantyus vitézzé tette s ugyancsak 1547. Zalavármegye főispánja lett. 1557. horvát bánná nevezték ki és az maradt haláláig. Bánsága alatt folyton a törökök ellen harcolt, kik többi közt Monoszlót is elfoglalták, minek megbosszulására 1553. Frangepán Györggyel átkelvén a Száván, Velika és Gradiska mellett megverte a törököket; 1565. Musztafa boszniai basa 17 ezer főnyi serege fölött Obreskonál, Körösvásárhely közelében aratott fényes győzelmet. Neje kettő volt: Tahy Margit és Alapy Borbála, kiktől három gyermeke született. köztük Tamás, a híres horvát bán.
  • Erdődy III. Péter (1560–1613), II. Péter fia[30] részt vett 1596. a Petrinja várát ostromló törökökkel vívott sziszeki ütközetben. Stubenberg Zsuzsannát vette feleségül. Gyermekeik: Péter, Farkas, Miklós, Tamás, Simon, Ferenc, Bálint, Borbála, Mária.[31]
  • Erdődy IV. Péter (?–1659), III. Péter fia, Gregorijanec Annamáriát vette feleségül.[32]
  • Erdődy Rudolf (1846. január 26.–?), gróf, a főrendiház tagja, szül. 1846. jan. 26. Novimarovban, melynek ő az ura, mintagazdaságot folytat s a horvát tartománygyűlés kormánypárti tagja. Felső-Magyarországon is birtokos. Ismert sportsman és híres galamblövő.
  • Erdődy Sándor (1644–1681), György fia, 1715. kamaraelnök s az 1715. és 1723-iki országgyűlések több bizottságának tagja. Fia:
  • Erdődy II. Sándor (1670–1728), Erdődy Sándor fia szintén kamaraelnök volt. Négy fia közül kettő, úm. László és Lajos (megh. 1725) cs. kir. kapitány, alapított családot.
  • Erdődy Sándor (?–?), 1789-ben varasdi főispán és tábornok.
  • Erdődy Sándor (?–?), 1840-ben Varasd vármegye adminisztrátora volt.
  • Erdődy Sándor Lajos (1802–1881), Zsigmond és gr. Festetich Mária fia. Az 1840. és 1844-ki országgyűlésen mint kiváló ellenzéki szónok tünt ki. 1848. a második, de meg nem alakult minisztériumban őt szemelte ki Batthyány L. külügyminiszternek. Az utóbbi időkben főlovászmester volt. Nagy barátja volt a tudományoknak és szépművészeteknek, ő maga is sokat foglalkozott a természettudományokkal, e téren szerzett érdemeiért nemcsak a m. tud. akadémia, hanem több külföldi, különösen az angol tudós társaság is tagjának választotta meg.
  • Erdődy Simon (?–1543), Bakócz Miklós fia, Bakócz Tamás érsek unokaöccse s Erdődy Péter testvére. 1526. már zágrábi püspök volt s testvérével együtt számos lovas élén vett részt a mohácsi ütközetben, honnan megmenekülve János királyhoz csatlakozott s bár Ferdinánd az esztergomi érsekséget ígérte neki, János király híve maradt, ki horvát és tótországi bánnak nevezte ki. Midőn János király Ferdinánd seregei elől Budáról Tokaj felé vonult, Simon is elkísérte s ezért Ferdinánd száműzöttnek nyilvánította, de a püspök visszatért a drávántuli részekbe és Sz. Erzsébet vára alatt megtámadta a császáriakat. János királlyal jelen volt a Bécs alól visszatért szultán táborában s midőn innen visszament Zágrábba, utközben a Pekriek megtámadták, seregét megverték és őt magát is megsebesítették. Mivel Ferdinánd csapatai ellen hasztalan kért segítséget, lassankint Ferdinándhoz közeledett s 1537. már őt bízták meg Kacz János bíboros Eszéknél tanyázó seregének élelmezésével. Később sok viszálya volt a Zrinyiekkel és a zágrábi káptalannal, melynek védelmére Ferdinánd Keglevich Péter horvát bánt küldte ki.
  • Erdődy Simon (?–?), III. Péter fiáról annyit tudunk, hogy 1622-ben a gráci Nova Schola hallgatója[33] és 1640-ben még élt.[34]
  • Erdődy Tamás, (?–1669), Erdődy III. Péter fia.[32]
  • Erdődy Tamás (1855. október 10.–?), gróf, a főrendiház tagja. A vépi kastélyban főképpen gazdaságának élt.
  • Erdődy Zsigmond (?–1639), horvát bán, Tamás bán fia, 1625. Zrin váránál egy török csapattal megütközvén, megveretett és csak nagy nehezen menekülhetett meg. 1627. máj. 20. horvát bán lett és az maradt haláláig. A papoknak, főleg a szerzeteseknek nagy pártfogója volt.
  • Erdődy Zsuzsa Éva (?–?), Erdődy Gábor és Pálffy Mária leányának első férje Lippay János, második Pálffy Tamás.

Kastélyok, kúriák

A dobai Erdődy-kastély légifelvétele
Magyarország
Ausztria
Horvátország
Szlovákia

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ C. Tóth Norbert: Az Erdődi család felemelkedése. In: Bakóc Tamás emlékezete. Bp., 2024. 9-21. p.
  2. ↑ C. Tóth Norbert: Erdődi Bakóc Tamás érsek rokonsága. In: Turul, 94. köt. 1. füz.2018. 8-30. p.
  3. ↑ C. Tóth, 2018. 24. p.
  4. ↑ A külön nem hivatkozott addatokra lásd: A Pallas nagy lexikona – E, É Erdődy. Hozzáférés ideje: 2022. június 11. „Magyarország legrégibb grófi családja a jelenlegiek közt, az egyedüli, mely a mohácsi vész előtt nyerte grófi rangját II. Ulászlótól 1511 novemb. 25.” 
  5. ↑ Csízi István: Észrevételek a magyar főnemesi címek XVI–XVII. századi történetéhez. In: Fons, 21. évf. (2014) 1. sz. 34-36. p.
  6. ↑ Nagy Iván: Magyarország nemes családai IV. köt
  7. ↑ A család 17. századi történetének itteni összefoglalása elsősorban Benda Borbála Az Erdődy család 17. századi genealógiája című (Turul (2007) 4. sz. 109-125) írása alapján készült
  8. ↑ Katolikus lexikon
  9. ↑ Fallenbüchl Zoltán: Magyarország méltóságai. Bp. 1988. 75.
  10. ↑ Fallenbüchl i. m. 83., 82., 81., 72.
  11. ↑ A makovicai, sárosi, zborói, mádi, rosályi, klastromi, szerencsi és zombori, kistapolcsányi (ehhez tartozott Hrussó vára) is, és ónodi jószág a nagymihályi jószág portiójával együtt évente becslés szerint, 46 354 forintot jövedelmezett. (A feljegyzés felirata: Az urbariumokbul rövideden consignált méltosságos gróf Rákóczy Ersibet kegyelmes asszonyunk ő nagysága jószáginak jövedelme. Dátum nincs rajta. (Slovenský Národný Archív. Archív rodu Erdődy. Ladula 21.)
  12. ↑ Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár. Összeáll: Fallenbüchl Zoltán. Bp. 2002. 88.
  13. ↑ Ugyanakkor testvérét Erdődy Györgyöt és Gábort a magyar főurak közt sorolják fel. Esterházy László és Batthyány Eleonóra lakodalmára meghívottak, akiknek elküldték már a leveleket. (Magyar Országos Levéltár [=MOL], Batthyány család levéltára, A Batthyány család körmendi központi igazgatósága [P 1322], A földesúri familiára, illetve az uradalmi alkalmazottakra vonatkozó iratok [FöldFam] No. 919.)
  14. ↑ 1642. május 17. és szeptember 24. között szerepel Batthyány Ádám főúri familiárisai között (Magyar Országos Levéltár Batthyány levéltár Földesúri familiára vonatkozó iratok. No 352:89, no 596)
  15. ↑ Keglevich Péter naplója. Magyar Történelmi Tár 13. (1867) 247)
  16. ↑ Tusor Péter említi Zrínyi Miklósnak és Péternek III. Ferdinándnak küldött jelentését, amelyben beszámolnak Erdődy Farkas haláláról. Tusor Péter: Néhány észrevétel a költő Zrínyi leveleinek legújabb kiadása kapcsán. Magyar Könyvszemle 115. évf. 1999. 1. sz. 119)
  17. ↑ Erdődy címer, Varasd (Varaždin). kozterkep.hu, 2008. augusztus 22.
  18. ↑ BEMS 199
  19. ↑ Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. Sopron 1924. 189. (A megadott oldalszámok a mű interneten megtalálható változatának oldalszámai. Lelőhelye: http://mek.oszk.hu/01800/01850/)
  20. ↑ Anyja halála után Czobor Erzsébet írt Révay Zsófiának egy levelet, amelyből egyértelmű, hogy még hajadon (Magyar Hölgyek. Közli: Deák Ferenc. Kolozsvár, 1879 198-199), Payr Sándor pedig idézi Zsófiának azt az 1628. október 18-án kelt levelét, amelyben már „mennyegzőjét” említi.
  21. ↑ HHStA Inneröst. Hofkammerakten Kt. 11. Konv.4. fol. 271-278.
  22. ↑ Draskovits János levele Batthyány Ádámhoz . Klenovnik, 1639. február 4. (MOL, P 1314 Nr.10768 - Jedlicska 1910. 218, 416. sz. illetve Draskovich Draskovits János levele Pálffy Istvánnak, melyben meghívja Erdődy Erzsébet és Keglevith Ferenc március 6-án Klenownyk várában tartandó esküvőjére. (Jedlicska Pál: Eredeti részletek gróf Pálffy család okmánytárához 1401–1653. Bp. 1910. 218.)
  23. ↑ Roszner Ervin: Régi magyar házassági jog. Bp., 1887. 380.
  24. ↑ Keglevich Péter naplója 1599–1661. Közli Deák Farkas. Magyar Történelmi Tár, 1867. (13) 244.
  25. ↑ Tusor Péter említi Zrínyi Miklós és Péter jelentését III. Ferdinándnak, amelyben beszámolnak Erdődy Farkas haláláról. Tusor Péter: Néhány észrevétel a költő Zrínyi leveleinek legújabb kiadása kapcsán. Magyar Könyvszemle 115. évf. 1999. 1. sz. 119.
  26. ↑ Ifj. Erdődy György levele Erdődy Imrének. 1678. október 18. (Slovenský Národný Archív. Archív rodu Erdődy. Correspondentia.)
  27. ↑ Poppel Éva. levélfogalmazványa, Pozsony, 1638. jan. 27. (MO, P 1313, Majoratus, Lad. 35, No 19.)
  28. ↑ A horvát lexikon Annamáriának nevezi. Keglevich Péter Mariannának (Horvát életrajzi lexikon i.m. és Keglevich Péter 243.
  29. ↑ Keglevich Péter naplója. Közli: Deák Farkas. Magyar Történelmi Tár 13 (1867) 243.
  30. ↑ A horvát életrajz lexikon szerint (Hrvatski bigrafski leksikon. 4. E-Gm. Zágráb 1998. 67.); Pethő Gergely Krónikája szerint 1613. február 27-én halt meg. (Pethő Gergely: Rövid magyar krónika. Kassa. 1753. 180.)
  31. ↑ Österreiches Staatsarchiv(=ÖStA), Haus-, Hof-, und Saatsarchiv (=HHStA), Familienarchiv Erdődy, Ladula 19.: Divisionalis Ladula 19. fasc. 1. No 23. illetve Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: IV. kötet [Ebeczky - Gyürky]. Pest: Ráth Mór. 1858. 61. o.  
  32. ↑ a b Horvát életrajzi lexikon i. m. 67.
  33. ↑ Andritsch, Johann: Studenten und Lehrer aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universitat Traz (1586–1782). Graz, 1965. 51.
  34. ↑ Nevével találkozhatunk Batthyány I. Ádám egyik familiárisának lakodalmán (MOL, P 1322 FöldFam No 428.).

Források

  • B. Halász Éva – Piti Ferenc 2019: Az Erdődy család bécsi levéltárának középkori oklevélregesztái 1001–1387. Budapest-Szeged.
  • Szabó András Péter 2014: Egy felső-magyarországi katolikus főúr pengeélen. Collectanea Sancti Martini 2. 291-343.
  • Pálffy Géza 2009: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére – Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16–17. század fordulóján. Századok 143/4, 853–882.
  • Benda Borbála – Koltai András 2008: Kutatások az Erdõdy család bécsi levéltárában. Lymbus
  • Margittai Gábor 2008: Vasvörösvári porzó. Magyar Nemzet.
Nemzetközi katalógusok
  • történelem Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap