Erzsébet árvaház

Erzsébet árvaház
Az Erzsébet árvaház régen
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése
Erzsébet árvaház Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′ 28″, k. h. 20° 28′ 15″46.207691666667, 20.47078611111146.207692°N 20.470786°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 28″, k. h. 20° 28′ 15″46.207691666667, 20.47078611111146.207692°N 20.470786°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet árvaház témájú médiaállományokat.

Az Erzsébet árvaház egy eklektikus épület Makón, melyet 1894-ben építettek. Nevét Erzsébet királynéról kapta.

1890-ben határozatott hozott Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága egy megyei árvaház építéséről Szuszogó városrészben, amely négy évvel később fel is épült. A kivitelező Kovács Sándor hódmezővásárhelyi mérnök, a műszaki ellenőr Kardos Sámuel volt. 1913-tól az Országos Gyermekvédő Liga kezelte; a szervezet szeretetházzá alakította át. Az első világháború során sebesült katonák lábadozó kórházaként is hasznosították az épületet. 1918–19-ben a nemzetőrség, majd a vörös őrség fegyverraktárnak használta. Ezután hadiárvaházként funkcionált 1935-ig; utána a csendőriskola laktanyája lett. 1940. szeptember 25-től a Tüdőotthon és Tüdőgondozó Intézet működött benne, 1946. május 27-től 1951. január 17-ig a kórház tüdőosztályát helyezték el az épületben. Az épület 1975. március 1-jétől a kórház ideg-elme osztályának adott helyet; 2004. szeptember 9-én a városi önkormányzat birtokába került. Ugyanekkor a feladatellátás átkerült a Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház - Rendelőintézet épületébe; bár az önkormányzat tett lépéseket annak érdekében, hogy az épületben bérlakások létesüljenek, és komoly vállalkozói érdeklődés is mutatkozott az ötlet iránt, a képviselő-testület végül elvetette a javaslatot, mert az akkori finanszírozási szabályok csak önerőből tették volna lehetővé a bérlakások kialakítását. Az egykori árvaház épülete így jelenleg is üresen áll.

Alaprajza E alakú, utalva névadójára. Az oldalfolyosós elrendezésű épülethez előkert tartozik. Az árvaház teljes hosszában alápincézett, oldalszárnya nyeregtetős. Oromzata gazdagon tagolt, hangsúlyosságát az oldalszárnynak köszönheti. Ablakai szegmentívesek, bejárata fölött timpanon található. A földszinti sávot rovátkákkal, a rizalitot armírozással díszítették. Az épületen körbefut az öv- és az emeleti könyöklőpárkány.

Források

• Megállapodás Makó Város Önkormányzata és a Csongrád Megyei Önkormányzat között^{[halott link]}
• Üres ingatlanokat alakítanának át lakásokká Makón Archiválva 2016. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben - Delmagyar.hu
• Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000. ISBN 963 7193 28 6