Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar
| Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar | |
| MÁVAUT autóbusz-pályaudvar, Sztálin tér autóbusz-pályaudvar, Engels tér autóbusz-pályaudvar | |
 | |
| Cím | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | 1051 Budapest, Erzsébet tér |
| Megnyitás | 1949 |
| Bezárás ideje | 2001 |
| Tervező | Nyiri István |
| Felhasználási terület | autóbusz-pályaudvar |
| Időzóna | közép-európai idő |
| Elhelyezkedése | |
  Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar Pozíció Budapest térképén | |
 é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 03′ 13″47.497869444444, 19.05371944444447.497869°N 19.053719°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 03′ 13″47.497869444444, 19.05371944444447.497869°N 19.053719°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar (korábban 1946-tól Sztálin tér, 1953-tól Engels tér, 1990-től Erzsébet tér) egy megszűnt budapesti autóbusz-pályaudvar, amelyet a MÁVAUT, majd a Volánbusz üzemeltetett 1949 és 2001 között.
Története
A főváros központi autóbusz-pályaudvarát 1949-ben létesítették Nyiri István tervei alapján.[1] (Előtte az Oktogonról 1927 óta indultak a nemzetközi és a távolsági járatok.[2]) 1977-ben műemléki védettséget kapott.[3] Az ország legnagyobb buszállomásának jelentősége 1982-ben a Stadion autóbusz-pályaudvar átadása miatt lecsökkent, ugyanis a keleti országrészt kiszolgáló vonalakat az új pályaudvarig rövidítették vissza.[4] 1986-ban az Árpád hídi, majd 1999-ben az Etele téri autóbusz-állomás megnyitásával tovább vesztett jelentőségéből.[4] 2001. október 16-án kormánydöntés értelmében az Erzsébet téri buszállomást bezárták,[5] az autóbuszokat az Etele térre és az ideiglenes népligeti végállomásra irányították át.[4][* 1] Épületében 2011 és 2016 között a Design Terminal működött, napjainkban a Fröccsterasz nevű szórakozóhely működik az egykori autóbusz-pályaudvar helyén.[7][8]
Galéria
-
Chausson gyártmányú buszok az átadás idején -
Az állomásépület kívülről… -
és belülről 1949-ben -
A pályaudvar makettje -
Az állomásépület napjainkban
Jegyzetek
- ↑ Száz éve született Nyiri István építész. epiteszforum.hu, 2002. május 9. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
- ↑ Kameniczky Ákos – Vonnák Attila – Zsigmond Gábor: Az Oktogontól a Népligetig: Képes időutazás Volánbusszal. Budapest: Volánbusz Zrt. 2017. ISBN 978-615-00-0582-9
- ↑ Makrai Sonja: Miért volt útban a Design Terminál?. Magyar Nemzet, 2016. augusztus 1. [2018. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
- ↑ a b c d Csákó Attila: Elköltözött az Erzsébet térről az autóbusz-állomás. Magyar Nemzet, 2001. október 16. [2018. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
- ↑ Kétszáz járat ideiglenes végállomáson. Népszabadság (az Arcanumon), 2001. október 9. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
- ↑ A Népliget autóbuszállomás átadása. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
- ↑ Vincze Barbara: A "közös akarat" nyitotta meg a Design Terminált. origo.hu, 2011. június 30. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
- ↑ Hamvay Péter: Megvették a Design Terminált. hvg.hu, 2016. augusztus 31. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
Megjegyzések
- ↑ Budapest–Népliget autóbusz-pályaudvart 2002. március 23-án adták át, addig az autóbuszok a 75-ös trolibusz 2000-ben felhagyott végállomásra érkeztek.[4][6]
Sablon:Budapest tömegközlekedése
| |
|---|---|
| Hálózatok | |
| Különleges vasutak |
|
| Időszaki/turisztikai jellegű szolgáltatások | |
| Pályaudvarok | |
| Szolgáltatók | |
Közlekedésportál
Budapestportál
Volántársaságok portálja
