Földes Péter Mihály

Ez a szócikk az animációs filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Földes Péter (egyértelműsítő lap).

Földes Péter Mihály (Peter Foldes)
Született	1924. augusztus 22. Budapest
Elhunyt	1977. március 29. (53 évesen) Párizs
Művészneve	Peter Foldes
Állampolgársága	brit magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	festőművész, animációs filmrendező
Iskolái	Slade School of Fine Art Courtauld Institute of Art Magyar Képzőművészeti Egyetem
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Földes Péter Mihály (Peter Foldes, esetenként Peter Foldès, illetve Peter Földes) (Budapest, 1924.^[1] augusztus 22. – Párizs, 1977. március 29.) magyar származású brit animációs filmrendező, festőművész, a számítógépes animáció úttörője.

Életrajza

Orvoscsaládba született. Apja Földes Aladár tüdőgyógyász, édesanyja az altatóorvos felmenőkkel rendelkező Révész Gabriella.^[2]

Rajztehetsége korán megmutatkozott, gyermekként különböző röntgen-fotólemezekre karcolt figurákat. Tizenhárom évesen díjat nyert egy európai ifjúsági rajzversenyen. Örkényi Strasser Istvánnál kezdte képzőművészeti tanulmányait. Beíratták a Mintaiskolába, de ezzel párhuzamosan tovább látogatta Örkényi szabadiskoláját és az Iparrajziskola esti tanfolyamát.^[3]

1942-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakos hallgatója lett, ahol három év múlva mestere, Szőnyi István tanársegédként fogadta maga mellé.^[4] Műveit az OMIKE 1942-43-as csoportos kiállításain mutatták be, nagy sikerrel. Származása és a háború miatt diplomát nem szerezhetett, 1946-ban pedig elhagyta az országot; Párizs érintésével Londonba ment, ahol letelepedett.^[5]

Tanulmányait a University of London művészettörténetre szakosodott Courtauld Institute of Art intézet hallgatójaként folytatta; ezzel párhuzamosan a Slade Art School-ban festészetet és kifejezetten 19–20. századi művészettörténetet is tanult.

Ebben az időszakban képei szürrealista és absztrakt elemekkel tűzdelt posztkubista stílusjegyeket viseltek. 1948-ban a Gimpel Fils művészeti galériában szervezték első egyéni kiállítását, nagy sikerrel: a kiállított huszonnégy alkotásból húszat megvásároltak.^[3]

Időközben érdeklődése az animációs film felé fordult. Halász János (John Halas) The Magic Canvas című rajzfilmjének háttereit festette. Miután elhagyta a Halas and Batchelor stúdiót, eladott képeinek árából filmkamerát vett és hajdani egyetemi társával, majd feleségével, Joan-nal (1924) filmkészítésbe kezdett. Kísérletező kedve már ekkor megmutatkozott: különösen érdekelte a festészet és a film kölcsönhatása. Első, huszonkét perces alkotásuk, a teremtő természet és az ember által alkotott világ erejét egyetlen kozmikus vízióban ábrázoló Animated Genesis (Élő Genezis) felkeltette Korda Sándor figyelmét, akinek vezető produceri munkájával készült egy 35 mm-es változat. A rövidfilmet kijuttatták az 1952-es cannes-i filmfesztiválra, ahol elnyerte a legjobb színes technika díját. A következő esztendőben az Brit Filmakadémia is különdíjjal ismerte el.^[6] Ezt követően az alkotópáros néhány kisfilmet és reklámfilmet készített.

1955-ben készítették el utolsó közös alkotásukat A Short Vision (Rövid látomás) címmel, amely hátborzongató szürreális képeivel a saját vesztébe rohanó emberiséget figyelmezteti.^[4][7] Az atomháború apokaliptikus pusztítását bemutató, valójában Földes Budapest ostroma idején átélt emlékeire építő 6 perces színes animáció híven tükrözi az 1950-es évek közepén a nyugati világban felerősödött világvége hangulatot, melyet egy nukleáris háborútól való félelem okozhat, s mely az Egyesült Királyságban gyorsan az atomfegyverek leszerelésért indított kampányhoz vezetett. A rövidfilm elnyerte a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját. Az Amerikai Egyesült Államokban az Ed Sullivan Show-ban mutatták be főműsoridőben,^[8] miután a gyerekeket kiküldették a szobából.^[9][10] Sokkoló hatása így is nagy volt: állítólag ez a film váltotta ki a legnagyobb reakciót Orson Welles Világok harca című elhíresült hangjátéka óta.^{[11] [12]}

1956-ban egy hosszabb New York-i tartózkodás után Párizsban telepedett le, ahol két éven át visszavonultan festett. 1959-ben a Galerie Rive Droite-ban mutatta be kollázsokkal gazdagított festményeit. Ezt követően festészete új irányt vett: szakított „a színek és anyagok kis boszorkánykonyhájaként” értelmezett absztrakt felfogással, és csatlakozott az 1960-as évek francia modernizmusának egyik alternatív kompozíciós módszerével, az úgynevezett „elbeszélő ábrázolásnak” (figuration narrative) nevezett elvek szerint dolgozó ORA-csoporthoz.^[13][4] Festményeivel több egyéni és csoportos kiállításon szerepelt.

Az új kompozíciós módszer filmjeiben is megjelent. Mivel az animációt a festészet továbbfejlesztésének tartotta, kísérletezésbe kezdett, új nyelv és eszköztárt keresett. Így talált rá a számítógépes animációra, amelynek úttörője lett. Az 1960-as években Földes a Francia Rádió és Televízió Kutató Szolgálatának ^[14] is dolgozott. Több animációs filmet készített, részt vett televíziós produkciók gyártásában, s itt készült el 1972-ben egyetlen, egyedi hangvitelű, digitális trükköket alkalmazó játékfilmje, a Je, tu, elles… (Én, te, ők…) Rendszeres vendége a cannes-i filmfesztiváloknak. Alapító tagja volt az 1967-es montreali világkiállításon szerveződő Mov’Art-csoportnak.

1972-ben Kanadában telepedett le és a Kanadai Nemzeti Filmhivatal ^[15] három évvel korábban Montréalban létrehozott kísérleti komputer-animációs műtermében dolgozott. Elsőként készített lyukkártyával vezérelt animációs filmet. Gyártott saját kisfilmeket és közreműködött számos alkotás komputergrafikáinak elkészítésében. Az 1974-ben elkészült Éhség az 1974-es cannes-i filmfesztiválon a rövid film kategóriában elnyerte a zsűri díját, a következő évben a legjobb animációs film BAFTA-díját és Oscar-díjra jelölték a legjobb animációs rövidfilm kategóriában.

Földes a második világháború alatt sok megpróbáltatáson ment keresztül, aminek hatása alól sosem tudott szabadulni, robbanástól feszülő, tragikus világú alkotásaiban újra és újra felszínre törtek, s kihatottak életére is.^[3] Feleségétől elvált, gyermekük, Mathieu az anyjával maradt.^[16] Korai halála Párizsban következett be.

Kiállítások

Egyéni kiállítások

• 1948 : Gimpel Fils (galéria), London
• 1949 : Hanover Gallery, London
• 1953 : Hanover Gallery, London
• 1954 : National Art Gallery, Sidney
• 1959 : Galerie Rive Droite, Párizs
• 1959 : Galleria La Bussola, Torinó
• 1960 : Alexander Iolas Gallery, New York
• 1960 : International Art Gallery, Washington
• 1961 : Galerie Rive Droite, Párizs
• 1961 : Galerie Isis Clert, Párizs
• 1961 : Seattle Art Museum, Seattle (USA)
• 1962 : Galerie J, Párizs
• 1963 : McRoberts & Tunnard Gallery, London^[17]
• 1989 : Galerie Yves Gastou, Párizs^[18]
• 1990-2000 : Párizs.

Válogatott csoportos kiállítások

• 1942 : OMIKE Képzőművészeti Csoport III. (téli) tárlata
• 1943 : Nemzeti Szalon XVIII. kiállítása, Budapest
• 1943 : OMIKE Képzőművészeti Csoport IV. (tavaszi) tárlata, Budapest
• 1943 : OMIKE Képzőművészeti Csoportjának V. (őszi) tárlata, Budapest
• 1945 : Képzőművészeti Főiskola karácsonyi kiállítása, Budapest
• 1960 : Salon de Mai, Párizs
• 1962 : École de Paris, Galerie Charpentier, Párizs
• 1964 : La figuration narrative, Grand Palais, Párizs^[19]
• 1964 : Mythologie quotidienne, Musée d'art moderne de la Ville de Paris
• 1965 : La figuration narrative dans l’art contemporain, Galerie Creuze, Párizs
• 1965 : Figuration narrative, Musée des arts décoratifs de Paris
• 1966 : 17e Salon de la Jeune Peinture, Musée d’art moderne de la Ville de Paris.
• 1967 : ORA-csoport, Galerie Jacqueline Ranson, Párizs
• 1967 : Bandes dessinée et Figuration narrative, Musée des arts décoratifs, Párizs
• 1996 : A Nova Figuração, Galeria Jean Boghici, Rio de Janeiro
• 2009 : MűvészetMalom, Szentendre; Helikon Kastélymúzeum, Keszthely ^[20]
• 2010 : Maison de la culture Notre-Dame-de-Grâce, Montréal; Saint John Arts Center, New Brunswick ^[21]

Filmjei

A filmek többsége animációs rövidfilm; az eltérés zárójelben jelezve. Az egyes források a kisebb filmek, filmbetétek miatt erős eltérést mutatnak.^[22][23]

• 1952 : Animated genesis
• 1953 : On Closer Inspection
• 1956 : A Small World (dokumentumfilm)
• 1956 : A Short Vision
• 1964 : Un appétit d'oiseau
• 1965 : Plus vite
• 1965 : Un petit monde
• 1965 : Agression
• 1965 : Whizzzz! Whoosh! Whaaamm!
• 1965 : Un garçon plein d'avenir
• 1965-1967 : Dim Dam Dom (tévésorozat egyes jelenetei)
• 1967 : Électrorythmes
• 1967 : Bongo fuego
• 1967 : Forms
• 1967 : Petit matin
• 1967 : Éveil
• 1968 : La belle cérébrale (rövidfilm)
• 1968 : Épatozoïdes
• 1969 : Visages de femmes
• 1971 : Metadata
• 1971 : Narcissus
• 1972 : Je, tu, elles... (nagyjátékfilm)
• 1974 : Éhség (La faim/Hunger)^[24]
• 1975 : Visage^[25]
• 1975 : „Antenne 2”, „Stade 2” stb. adásai (technikai közreműködőként)
• 1976 : Au-delà du temps (befejezetlen)
• 1976 : Algorythme blues (befejezetlen)
• 1977 : Rêve

Díjak és jelölések

• Oscar-díj
  • 1974 jelölés: legjobb animációs rövidfilm – Éhség (La faim/Hunger)
• César-díj
  • 1978 díj : legjobb animációs film – Rêve
• Brit Filmakadémia díja
  • 1953 díj : különdíj – Animated Genesis
  • 1975 díj : legjobb animációs film – Éhség (La faim/Hunger)
• Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál
  • 1952 díj : legjobb színes technika díja – Animated Genesis
  • 1968 jelölés : Arany Pálma (rövidfilm) – La belle cérébrale
  • 1974 díj : zsűri díja (rövidfilm) – Éhség (La faim/Hunger)
  • 1974 jelölés : Arany Pálma (rövidfilm) – Éhség (La faim/Hunger)
  • 1974 jelölés : Arany Pálma (rövidfilm) – Visage^[25]
• Velencei Nemzetközi Filmfesztivál
  • 1955 díj – legjobb kísérleti film díja ^[26] – A Short Vision
• Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál
  • 1965 díj – zsűri különdíja – Un garçon plein d'avenir

Jegyzetek

Források

• ↑ Artportal.hu szócikke (Földes Péter Mihály): Cserba Júlia: Földes Péter Mihály. lexikon – Művészek. Artportal.hu, 2011. [2012. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
• ↑ Orosz Márton: Vissza a szülőföldre: Orosz, Márton. Vissza a szülőföldre! / Back to the Homeland! [archivált változat] (PDF), angol fordító: Balai Judit, anyanyelvi lektor: Thomas Cooper (angol, magyar nyelven), Kecskemét: Mikulás Ferenc, fesztiváligazgató (Kecskeméti Animációs Filmfesztivál), 41-46. o. (2011. június). ISBN 978-963-08-1576-5. Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 15. [archiválás ideje: 2012. szeptember 13.] 
• ↑ A Short Vision – BFI-adatlap: Brooke, Michael: Short Vision, A (1956) (angol nyelven). Screenoline. British Film Institute, 2011. április 20. [2010. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
• ↑ CONELRAD-blog: Bill Geerhart: A SHORT VISION: Ed Sullivan’s Atomic Show Stopper (angol nyelven). CONELRAD.com, 2011. június 26. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
• ↑ The Big Cartoon Database: Animated Genesis (angol nyelven). Cartoons. The Big Cartoon Database, 1999. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
• ↑ A Cyber Hermit ismertetője: A Short Vision by Peter and Joan Foldes (angol nyelven). Cyber Hermit, 2011. június 29. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
• ↑ Les Fiches de Monsieur Cinéma: Peter Foldes (francia nyelven). Les Fiches de Monsieur Cinéma 39/24. Éditions Images & Loisirs. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)

Kapcsolódó szócikkek

• Animációs film
• CGI
• Festőművészet

További információk

• ↑ IMDb: Földes Péter Mihály (Peter Foldes) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Will Schofield: Foldes (angol, francia nyelven). 50watts.com, 2011. június. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)