Fütyülő gém

Fütyülő gém
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Passerea Csoport: Ardeae Csoport: Aequornithes Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes) Család: Gémfélék (Ardeidae) Alcsalád: Gémformák (Ardeinae) Leach, 1820 Nem: Syrigma Ridgway, 1878 Faj: S. sibilatrix
Tudományos név
Syrigma sibilatrix (Temminck, 1824)
Szinonimák
Ardea sibilatrix Temminck, 1824
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Fütyülő gém témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fütyülő gém témájú médiaállományokat és Fütyülő gém témájú kategóriát.

A fütyülő gém (Syrigma sibilatrix) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó Syrigma madárnem egyetlen faja.^[1][2]

Rendszerezése

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és zoológus írta le 1824-ben, az Ardea nembe Ardea sibilatrix néven.^[3]

Alfajai

• déli fütyülő gém (Syrigma sibilatrix sibilatrix) – (Temminck, 1824) Bolívia, Paraguay, Uruguay, Argentína északi része és Brazília déli területei
• északi fütyülő gém (Syrigma sibilatrix fostersmithi) – (Friedmann, 1949) Kolumbia, Venezuela és Észak-Brazília

Előfordulása

Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Paraguay, Uruguay és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi, szubtrópusi vagy trópusi nedves füves puszták, szavannák és mocsarak, valamint ültetvények. Vonuló faj.^[4]

Megjelenése

Átlagos testhossza 64 centiméter, testtömege 520–545 gramm.^[5]

Életmódja

Minden apró szárazföldi és mocsári állatot elfogyaszt, amit el tud fogni. Egyedül vagy párban él, de néha látható 100 fős csoportokban is.

Szaporodása

Fészekalja 3–4 halványkék pettyes tojásból áll, melyet 28 napon keresztül költ.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. szeptember 23.)
• Arthurgrosset.com

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Internet Bird Collection - videók a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe

Kapcsolódó szócikkek

• Fütyülés