Fenékjáró küllő

Fenékjáró küllő
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi) Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes) Öregcsalád: Cyprinoidea Család: Pontyfélék (Cyprinidae) Alcsalád: Gobioninae Nem: Gobio Cuvier, 1816 Faj: G. gobio
Tudományos név
Gobio gobio (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák Bungia nigrescens Keyserling, 1861 Cobitis fundulus Wulff, 1765 Cyprinus gobio Linnaeus, 1758 Gobio fluviatilis Cuvier, 1842 Gobio fluviatilis Fleming, 1828 Gobio fluviatilis cynocephalus (non Dybowski, 1869) Gobio fluviatilis lepidolaemus Kessler, 1872 Gobio gobio acutipinnatus (non Menschikov, 1939) Gobio gobio albanicus Oliva, 1961 Gobio gobio balcanicus Dimovski & Grupche, 1977 Gobio gobio brevicirris (non Fowler, 1976) Gobio gobio brevicirris (non Berg, 1914) Gobio gobio bulgarica (non Drensky, 1926) Gobio gobio carpathicus (non Vladykov, 1925) Gobio gobio carpathicus krymensis Delyamure, 1937 Gobio gobio feraeensis (non Stephanidis, 1973) Gobio gobio gobio (Linnaeus, 1758) Gobio gobio gymnostethus (non Ladiges, 1960) Gobio gobio holurus (non Fowler, 1976) Gobio gobio insuyanus (non Ladiges, 1960) Gobio gobio intermedius (non Battalgil, 1944) Gobio gobio katopyga Berg, 1914 Gobio gobio kovatschevi (non Chichkoff, 1937) Gobio gobio krymensis (non Banarescu & Nalbant, 1973) Gobio gobio lepidolaemus Kessler, 1872 Gobio gobio lepidolaemus lindbergi Turdakov & Piskarev, 1955 Gobio gobio lepidolaemus skadarensis (non Karaman, 1937) Gobio gobio longicirris Berg, 1914 Gobio gobio magnicapitata Gundriser, 1967 Gobio gobio microlepidotus (non Battalgil, 1942) Gobio gobio muresia Jászfalusi, 1951 Gobio gobio nikolskyi Turdakov & Piskarev, 1955 Gobio gobio ohridana (non Karaman, 1924) Gobio gobio prosopyga Berg, 1914 Gobio gobio saramaticus Berg, 1949 Gobio gobio sarmaticus (non Berg, 1949) Gobio gobio sibiricus (non Nikolskii, 1936) Gobio latus Anikin, 1905 Gobio lepidolaemus Kessler, 1872 Gobio lepidolaemus caucasica (non Kamensky, 1901) Gobio obtusirostris (non Valenciennes, 1842) Gobio phoxinoides De la Pylaie, 1835 Gobio saxatilis Koch, 1840 Gobio vulgaris Heckel, 1837 Leuciscus gobio (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Fenékjáró küllő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fenékjáró küllő témájú médiaállományokat és Fenékjáró küllő témájú kategóriát.

A fenékjáró küllő (Gobio gobio) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A fenékjáró küllő egész Európában előfordul, de folyamatos elterjedéséről nem beszélhetünk. Állományai szigetszerűen előfordulnak a magyarországi folyókban, patakokban, homokos vagy kavicsos aljzatú állóvizekben, csatornákban. Viszonylag gyakori, de visszaszorulóban lévő faj. Franciaországtól a Baltikumig, valamint Ukrajnáig sokfelé megtalálható.

Megjelenése

A hal teste megnyúlt, oldalról és a hasi részen kissé lapított csaknem hengeres, faroknyele rövid, magas. Feje rövid, zömök, viszonylag magas szemei közepes nagyságúak és a fejtetőhöz közel ülnek, orra tömpe, szája alsó állású, vaskos.Szájszegletében 1-1 rövid bajuszszál van, amelyek visszahajtva legfeljebb a szem közepéig érnek. Pikkelyei nagyok, puhák, számuk 40-45 az oldalvonal mentén. Hátúszója 9-10, farok alatti úszója 8-9 sugarú; farokúszója villás. Garatfogai kétsorosak (2)2.5-5.3(2). A fenékjáró küllő átlagos testhossza 8-14 centiméter, legfeljebb 21 centiméter. 39-41 csigolyája van. E halfaj háta feketés, zöldes vagy kékes árnyalatú barna; oldalai szürkéssárgák enyhe ezüstös csillogással, az oldalvonal mentén 6-14 sötét vagy fekete folttal; hasa csillogóan fehér. Páratlan úszóin és a farok alatti úszón sötét pettyek vannak, amelyek csak erre a küllőfajra jellemzőek.

Életmódja

A hal a patakok, folyók gyors és lassú folyású részeit kedveli, de előfordul a homokos vagy kavicsos medrű, oxigéndús tavak partjánál is. Rajban élő fenékhal, a nyári hónapokban a sekély vizekbe, télen a mélyebb részekbe húzódik. Tápláléka férgek, rákok, rovarlárvák, alkalmilag halikra is.

Szaporodása

Ivarérettségét 2-3 éves korában éri el.Ívási időszaka április-júniusra esik, ilyenkor a hímek fején és testük elülső részén nászkiütések jelennek meg. A nőstény ragadós, körülbelül 1.5 milliméter átmérőjű ikráit a sekély, elöntött részeken kövekre vagy növényekre rakja. Egy nőstény 1000-3000 ikrát rak. A kelési idő 3-5 nap. A kikelő lárvák 5-6 milliméter hosszúak.

Források

• Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
• Gobio gobio (Linnaeus, 1758) FishBase
• Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.