Feszültségváltó

Kombinált feszültségváltó

Az feszültségváltó (angolul voltage transformer, vagy röviden VT) egy olyan transzformátor, melynek primer tekercsére van kapcsolva a mérendő feszültség, szekunder tekercsére pedig a mérőműszer. Nagy feszültségeket,[1] vagy ha a mérőműszert galvanikusan le akarják választani a hálózatról feszültségváltó közvetítésével mérnek.

Működése

A feszültségváltó egy olyan transzformátor, melynek primer tekercsére van kapcsolva a mérendő feszültség, szekunder tekercsére pedig a mérőműszer. A feszültségváltó működésének alapja a transzformátor gerjesztési egyenlete. Ha a mérendő váltakozó áramnak nincs egyenáramú összetevője, akkor érvényes az

N 1 {\displaystyle N_{1}} * I 1 {\displaystyle I_{1}} + N 2 {\displaystyle N_{2}} * I 2 {\displaystyle I_{2}} = N 1 {\displaystyle N_{1}} * I1,vas

ahol N 1 {\displaystyle N_{1}} és N 2 {\displaystyle N_{2}} a primer és szekunder menetek száma, I 1 {\displaystyle I_{1}} és I 2 {\displaystyle I_{2}} a primer és szekunder áram I 1,vas pedig a vasmag üzemi átmágnesezéséhez szükséges primer áram. Ez utóbbi igen kicsi, ha a transzformátor üresjáratban van. I1,vas ≈ 0 tehát

N 1 {\displaystyle N_{1}} * I 1 {\displaystyle I_{1}} + N 2 {\displaystyle N_{2}} * I 2 {\displaystyle I_{2}} ≡ 0

ebből következően

N 1 {\displaystyle N_{1}} * I 1 {\displaystyle I_{1}} N 2 {\displaystyle N_{2}} * I 2 {\displaystyle I_{2}}

vagy

I 1 {\displaystyle I_{1}} / I 2 {\displaystyle I_{2}} N 2 {\displaystyle N_{2}} / N 1 {\displaystyle N_{1}}

Fontos tudnivalók

  • A feszültségváltó lényegében egy üresjáratban lévő transzformátornak fogható fel. A primer tekercsre feszültséget kapcsolva a primer tekercsben áram folyik. Ennek nagysága függ a primer tekercs ohmos ellenállásától, az induktív reaktanciájától, valamint a vas átmágnesezéséhez szükséges teljesítménytől. (Üresjárat, ahol I2 = 0). Amennyiben a szekunder oldalt terheljük, a szekunder tekercsben megindul a szekunder áram. Ez az áram a tekercs ohmos ellenállásán és induktív reaktanciáján feszültségesést hoz létre, ami csökkenti a szekunder kapcsokon lévő feszültséget. (Üzemi állapot, ahol 0 < I2 < ∞.)

A gyakorlatban tehát üzemszerű állapotban a szekunder feszültség kisebb, mint az ideális, a primer és szekunder feszültségek aránya a menetszámáttételtől eltérhet. Nagyobb transzformátoroknál az eltérés kisebb.

  • Ha csak feszültséget mérünk az feszültségváltóval, akkor a szekunder csatlakozás tetszés szerinti lehet. Teljesítmény, munka mérésekor ügyelni kell a helyes bekötési jelölésre a szekunder oldalakon. Nemzetközi megállapodás szerint U és V a két primer kapocs, és u, v a két szekunder kapocs.
  • Az feszültségváltó vasa, hőkezelés után, már rendkívül érzékeny mindenféle mechanikai feszültségre. A vas tönkretehető mechanikai behatásokkal. Nem megengedhető például merev kiöntőanyag használata kiöntéshez, mert az a feszültségváltó pontosságát nagymértékben elrontja

Jegyzetek

  1. általában maximum 1500 V-ig.

Források

  • [1][halott link]
  • [2]
  • [3] Archiválva 2011. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • [4] Archiválva 2009. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések. (Műszaki Könyvkiadó. 1962)
  • Tamás László: Analóg műszerek. Jegyzet. (Ganz Műszer Zrt. 2006)