Frank Martin

Frank Martin
Életrajzi adatok
Született	1890. szeptember 15. Genf
Állampolgársága	svájci
Elhunyt	1974. november 21. (84 évesen) Naarden
Sírhely	Cimetière des Rois
Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	zongora
Díjak	Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland Honorary doctorate from the University of Geneva Honorary doctor of the University of Lausanne
weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Frank Martin témájú médiaállományokat.

Frank Martin (Genf, 1890. szeptember 15. – Naarden, Észak-Holland, 1974. november 21.) svájci zeneszerző.

Élete

Genfben született és itt is végezte zenei tanulmányait. Első művét, a Leconte de Lisle költeményére írt Trois poémes payenst 1911-ben mutatta be a Svájci Zeneszerzők Szövetségének genfi fesztiválján. 1923 és 1925 között Párizsban ismerkedett meg az újabb zenei irányzatokkal. 1927 és 1937 között a Kamaratársulat (Societé de Musique de Chambre) zongoristája és csemballistája volt. Tanított és igazgató is volt a Dalcroze Intézetben. 1933-tól 1939-ig az általa létrehozott Modern Zenei Technikum igazgatói tisztségét viselte. 1943 és 1946 között a Svájci Zeneszerzők Szövetségének volt az elnöke. 1946-tól a hollandiai Amszterdamban, 1958-tól Leydenben élt, ugyanakkor párhuzamosan a kölni konzervírtóriumban is oktatott. 1960-ban a genfi és a lausanne-i egyetemek díszdoktorukká választották. 1974-ben hunyt el 84 éves korában.

Művei

Kompozíciói a francia hagyományokat, César Franck és Gabriel Fauré stílusát követik. Az 1920-as években ritmikai kísérleteket folytatott, majd 1930 után próbálkozott a tizenkétfokú technikával is. 1940-ben született meg Le Vin herbé című kantátája, amely már egyéni érett stílusát mutatja. Nagy sikert is aratott, akárcsak a Petite symphonie concertante. Műveinek szélesen áradó dallamossága, választékos harmóniavilága, igényes kontrapunktikája hűségesen fejezik ki lírai, olykor miszitkus tartalmú mondanivalóját.

Források

• Pándi Marianne: Hangversenykalauz I–IV. – Zenekari művek – Versenyművek – Kamaraművek – Zongoraművek, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1980 ISBN 963-330-323-0, I. kötet, 348. o.

Kapcsolódó szócikkek

• Zenetörténet