Galyatetői Nagyszálló

Galyatetői Nagyszálló
Hunguest Grandhotel Galya, Galyatető
A szálloda déli oldala
Település	Mátraszentimre
Cím	Galyatető, Kodály Zoltán sétány 10.
Építési adatok
Építés éve	1937–1939
Megnyitás	1939
Rekonstrukciók évei	2014-2015
Felhasznált anyagok	andezit
Tervező	Puskás Károly és Uray György
Építész(ek)	Márovits Andor
Hasznosítása
Felhasználási terület	szálloda
Tulajdonos	Hunguest Hotels (2021-ig)
Alapadatok
Tszf. magasság	957 m
Egyéb jellemzők
Nevezetességei	Kodály-emlékszoba
Elhelyezkedése
Galyatetői Nagyszálló Pozíció az Észak-Mátra térképén
é. sz. 47° 54′ 56″, k. h. 19° 55′ 27″47.915684, 19.92405447.915684°N 19.924054°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 56″, k. h. 19° 55′ 27″47.915684, 19.92405447.915684°N 19.924054°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Galyatetői Nagyszálló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A galyatetői Nagyszálló Magyarország legmagasabban fekvő nagy szállodája, magaslati üdülőhely öt hektáros parkkal, vadaskerttel. Az eredeti uszodát modern wellness-részleggel is kiegészítették.

Története

A 130 szobás nagyszálló a második világháború előtti háborús konjunktúra idején, 1937-39 között épült állami luxusberuházásként. Fő építőanyaga a Mátra jellegzetes vulkáni kőzete, az andezit volt. Napfényes délkeleti frontján erkélyek sorakoznak, ahonnan kitűnő kilátás nyílik a Kékesre. Zárt lőpályát is építettek hozzá. Az épület és a vendégek alapvető szükségleteinek áramellátását szükség esetén generátorral is biztosítani lehet, amire 2014 decemberében, a nagy jégkárok idején is napokig szükség volt.

A galyatetői kis római katolikus templom a Nagyszállóval összefüggésben épült, a vendégek lelki igényeinek kielégítésére. 1942-ben szentelték fel.

Számos híres, rendszeres vendége volt nem csak a politikai és a gazdasági, hanem a kulturális elit köréből is, mint Karády Katalin és Kodály Zoltán. A zeneszerző Amerikából hazatérve 1942 tavaszát Galyatetőn töltötte.

A második világháború után szakszervezeti kezelésbe került, SZOT-beutalóval lehetett igénybe venni. 1948. júniusától „Közép-Európa legfényesebb üdülőjében” élmunkások üdülhettek itt, közülük is elsőbbséget élveztek a vasasok és a bányászok.^[1] 1954-től azonban inkább gyógyszállóként működött, és fokozatosan újra egyre inkább az elit használatába került. 1954-ben a Szakszervezetek Országos Tanácsa utasította az üdülő vezetőségét, hogy a 108-as és az abból nyíló 107-es erkélyes szobákat tartsa fenn Kodály Zoltán és felesége pihenése céljaira. Évente többször is üdültek itt, egy-egy alkalommal általában tíz napot.

Az 1990-es években a Hunguest Hotels vállalat tulajdonába került, és négycsillagos wellness-szállóvá alakították. 2009-ben modern konferencia-központot is kialakítottak benne.

2014 decemberében a szálló parkjában is nagy károkat okozott a jeges eső utáni jégtörés, csakúgy, mint a Mátrában általában és országszerte sokfelé.

2020 márciusában bezárták a koronavírus miatt, majd áprilisban úgy döntött a Hunguest Hotels, hogy felújítják, el is kezdték, de végül nem folytatták. 2021 nyarán a Hunguest Hotels eladta a Nagyszállót. Az új tulajdonos 2023-as állapot szerint egyelőre nem folytatta a felújítást. Így azóta Kodály Zoltán Emlékterem kivételével minden helyiség üresen áll.

Megközelítése

Galyatető Pásztó és Gyöngyös, a 21-es főút és a 24-es főút felől is megközelíthető, a 2408-as számú úton. A Nagyszálló a településen átvezető út felől a Kodály Zoltán sétányon érhető el, amely országos közútként a 24 115-ös számozást viseli és a szálloda előtti buszfordulónál van a végpontja.

Képgaléria

• 
  A főbejárat ködben
• 
  Wellness részleg, felette a konferenciaközpont
• 
  A főlépcső
• 
  Trófeák az előtérben
• 
  Úszómedence
• 
  Kodály-emlékszoba
• 
  Emléktábla a szálló építéséről

Jegyzetek

Források

• A nagyszálló hivatalos honlapja
• Szemelvények a szálló történetéből

További információk

• Galyatetői honlap, sok fotóval
• 75 éves a Nagyszálló

Kapcsolódó szócikkek

• Lillafüredi Palotaszálló