Gullfoss

Ebben a cikkben szerepelnek izlandi nevek. Ezek első tagja a személynév, a második pedig apai név, és nem családnév. Az izlandi nyelvben hivatalos megszólításként a személynév használatos. Ábécérendbe is eszerint rendezik azokat.

Gullfoss-vízesés
Országok	Izland
Folyó	Hvítá
Magasság	32 m
Vízhozam	140 m³/s
Elhelyezkedése
Gullfoss-vízesés Pozíció Izland térképén
é. sz. 64° 19′ 34″, ny. h. 20° 07′ 16″64.326111111111, -20.12111111111164.326111°N 20.121111°WKoordináták: é. sz. 64° 19′ 34″, ny. h. 20° 07′ 16″64.326111111111, -20.12111111111164.326111°N 20.121111°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Gullfoss-vízesés témájú médiaállományokat.

A Gullfoss, magyarul arany vízesés Izland délnyugati részén a Hvítá folyó kanyonjában található. A vízesés a sziget egyik legnépszerűbb turistalátványossága. A Hvítá folyó szélesen érkezik a vízesés első fokához, ahol 11, majd szinte közvetlenül ezután 21 métert zuhanva egy szűk hasadékban folytatja útját.^[1] A szurdokot a vulkáni erők hozták létre, de a jégkorszak óta már a folyó bővíti, mélyíti tovább. A folyó átlagos vízhozama nyaranta itt 140 m³/s, amely a téli időszakban lecsökken 80 m³/s-ra. A legnagyobb áradások idején az itt lezúduló víz mennyisége akár 2000 m³/s is lehet.

A 20. század első felében és a hetvenes években is felmerült, hogy a folyó vizének energiáit hasznosítani kellene. A terület tulajdonosaitól, Tómas Tómassontól és Halldór Halldórssontól az 1920-as években külföldi befektetők kívánták megvenni a földet, hogy erőművet építhessenek. A beruházásra anyagi okok miatt nem került sor, de később az egyik eredeti tulajdonos lánya, Sigríður Tómasdóttir környezetvédelmi mozgalmat indított a vízesés eredeti formájában történő megőrzésére. Ebben nagy segítségére volt Sveinn Björnsson jogász, aki később Izland köztársasági elnöke (1944-1952) is lett. Sigríður Tómasdóttir tevékenységének emlékét kőtábla örökíti meg a helyszínen.^[2]

A víz erejének kihasználásra irányuló további terveknek csak az vetett véget, hogy a vízesés és környéke 1979-ben természetvédelmi terület lett.

A Haukadalur gejzírrel és a Þingvellir Nemzeti Parkkal együtt a Gullfoss-vízesés képezik az Arany körút nevű izlandi túraútvonal állomásait.

Galéria

• 
  A folyó érkezése a síkságról
• 
• 
• 
  A folyó távozása a hasadékba

Jegyzetek

Források

• ↑ S. László Katalin: S. László, Katalin. Izland. Tóni Túra (1996). ISBN 963 502 621 8 

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Gullfoss témájú kategóriát.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gullfoss című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.