Gyáva nyúl-játék

A Gyáva nyúl-játék (más néven Hótorlasz vagy Héja-galamb játék) a játékelméleti alapjátszmák egyike. A résztvevők két stratégia közül választhatnak: versengés és kooperáció. Az ilyen jellegű dilemmák lényege, hogy mindkét játékos számára a legjobb kimenetel, ha a másik játékos kooperál, míg a legrosszabb kimenetel, ha mindketten versengenek. Kölcsönös kooperáció ritkán alakul ki az ilyen szituácókban.

Ha a különböző kimenetelek kellemességi sorrendjét tekintjük a játékosok számára (1:legrosszabb kimenetel, 4: legjobb kimenetel), a dilemma egy ilyen táblázat formájában rajzolható fel:[1]

II.
K V
I. K 3, 3 2, 4
V 4, 2 1, 1

(K: kooperáció, V: versengés)

Elnevezés eredete

A játék, amiről a dilemma a nevét kapta jól szemlélteti a szituációt: két autó száguld egymás felé, aki elrántja a kormányt az veszít. Ha egyikőjük se tér ki, mindketten meghalnak, tehát a lehető legrosszabb kimenetel következik be.

Az autós összecsapás, csakúgy mint a legtöbb hasonló jellegű játék, tulajdonképpen egy sokmenetes dilemma, hiszen ahogy közelednek egymáshoz, minden pillanatban döntenie kell a sofőrnek, hogy elrántja-e a kormány vagy se, mígnem elérkeznek ahhoz a ponthoz, ahol ha az egyikőjük se tér ki már biztos, hogy ütközni fognak. Az életben előforduló Gyáva-nyúl játékok is hasonló felépítésűek, a végső döntést megelőzi egy előszakasz és a végső döntés gyakran attól függ, hogy ebben a szakaszban a résztvevők milyen következtetésekre jutnak.[1]

Nash-egyensúly

A dilemmának három Nash-egyensúlya van. Ha a dilemma az ellenfelek között többször egymás után lejátszódik és az adott fél mindig ugyanazt a stragéiát választja, akkor tiszta stratégiáról beszélünk. Tiszta stratégiákkal játszva két Nash-egyensúly van: ha az I. játékos mindig verseng és a II. játékos mindig kooperál vagy az I. játékos mindig kooperál és a II. játékos mindig verseng. Ezekben az esetekben mindkettejük számára a stratégiájuk egyoldali megváltoztatása negatívabb végkimenetellel járna.

A harmadik Nash-egyensúly kevert stratégiákkal valósítható meg, tehát mindkét játékos minden körben bizonyos valószínűséggel választja a versengést vagy a kooperációt.

Történelmi példák

Jegyzetek

  1. a b Mérő László: Mindenki másképp egyforma (Tercium Kiadó, 1996, ISBN 9638453192) 

Források

  • Mérő László: Mindenki másképp egyforma (Tercium Kiadó, 1996, ISBN 9638453192)