Hétszögszámok

A hétszögszámok a figurális számokon belül a sokszögszámok közé tartoznak. Az n-edik hétszögszám hn a közös csúcsból rajzolt, legfeljebb n pont oldalhosszúságú szabályos hétszögek körvonalai egymástól különböző pontjainak száma.

Az n-edik hétszögszám általánosan a következő képlettel adható meg:

h n = 5 n 2 3 n 2 {\displaystyle h_{n}={\frac {5n^{2}-3n}{2}}} .
Az első öt hétszögszám.

Az első néhány hétszögszám:

1, 7, 18, 34, 55, 81, 112, 148, 189, 235, 286, 342, 403, 469, 540, 616, 697, 783, 874, 970, 1071, 1177, 1288, 1404, 1525, 1651, 1782, 1918, 2059 … (A000566 sorozat az OEIS-ben)

Párosság

A hétszögszámok párossága a páratlan-páratlan-páros-páros mintát követi. Egy hétszögszám ötszöröséhez egyet adva mindig háromszögszámot kapunk.

Általánosított hétszögszámok

Az általánosított hétszögszámok is a fenti képlettel állíthatók elő, de a negatív egész számokat is megengedve. A következő sorrendben szokás az általánosított hétszögszámokat előállítani: 1, −1, 2, −2, 3, −3, 4..., ami a következő sorozatot adja:

1, 4, 7, 13, 18, 27, 34, 46, 55, 70, 81, 99, 112, … (A085787 sorozat az OEIS-ben)

Egy másik, az általánosított hétszögszámokat megadó képlet:

T n + T n 2 , {\displaystyle T_{n}+T_{\lfloor {\frac {n}{2}}\rfloor },}

ahol Tn az n-edik háromszögszám.

Minden második általánosított hétszögszám „normál” hétszögszám is egyben. Az 1-en és a 70-en kívül egyetlen általánosított hétszögszám sem Pell-szám.[1]

Reciprokösszeg

A hétszögszámok reciprokainak összegét a következő képlet adja meg:[2]

n = 1 2 n ( 5 n 3 ) = 1 15 π 25 10 5 + 2 3 ln ( 5 ) + 1 + 5 3 ln ( 1 2 10 2 5 ) + 1 5 3 ln ( 1 2 10 + 2 5 ) {\displaystyle \sum _{n=1}^{\infty }{\frac {2}{n(5n-3)}}={\frac {1}{15}}{\pi }{\sqrt {25-10{\sqrt {5}}}}+{\frac {2}{3}}\ln(5)+{\frac {{1}+{\sqrt {5}}}{3}}\ln \left({\frac {1}{2}}{\sqrt {10-2{\sqrt {5}}}}\right)+{\frac {{1}-{\sqrt {5}}}{3}}\ln \left({\frac {1}{2}}{\sqrt {10+2{\sqrt {5}}}}\right)}

Hétszöggyök

Az x négyzetgyökének analógiájára kiszámítható x hétszöggyöke, ami azt jelenti, hogy a sorozat hányadik eleme adja x-et.

Az x hétszöggyökét a következő képlet adja:

n = 40 x + 9 + 3 10 . {\displaystyle n={\frac {{\sqrt {40x+9}}+3}{10}}.}

Jegyzetek

  1. B. Srinivasa Rao, "Heptagonal Numbers in the Pell Sequence and Diophantine equations 2 x 2 = y 2 ( 5 y 3 ) 2 ± 2 {\displaystyle 2x^{2}=y^{2}(5y-3)^{2}\pm 2} " Fib. Quart. 43 3: 194
  2. Beyond the Basel Problem: Sums of Reciprocals of Figurate Numbers. [2013. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 25.)
Sablon:Természetes számok
  • m
  • v
  • sz
Természetes számok osztályozása
Hatványok és
kapcsolódó számok
a × 2b ± 1
alakú számok
Egyéb polinomikus
számok
Rekurzívan megadott
számok
Possessing a
specific set
of other numbers
Specifikus összegekkel
kifejezhető számok
Szitával
generált számok
Kódokkal kapcsolatos
  • Meertens
Figurális számok
2 dimenziós
3 dimenziós
középpontos
nem középpontos
középpontos
  • Középpontos pentatóp-
  • Négyzetes háromszög
nem középpontos
  • Pentatóp-
Álprímek
Kombinatorikus
számok
  • Bell
  • Cake
  • Catalan
  • Dedekind
  • Delannoy
  • Euler
  • Fuss–Catalan
  • Lusta ételszállító-sorozat
  • Lobb
  • Motzkin
  • Narayana
  • Rendezett Bell
  • Schröder
  • Schröder–Hipparchus
Számelméleti függvények
σ(n) alapján
Ω(n) alapján
φ(n) alapján
s(n)
Egyéb kongruenciák
  • Wieferich
  • Wall–Sun–Sun
  • Wolstenholme-prím
  • Wilson
  • Egyéb prímtényezővel
    vagy osztóval kapcsolatos
    számok
    Szórakoztató
    matematika
    Számrendszerfüggő
    számok