Halábor

Halábor (Галабор)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Beregszászi járás (2020–) Beregszászi járás (–2020)
Község	Beregszász község
Rang	falu
Alapítás éve	1380
Polgármester	Kocsis Barnabás[1]
Irányítószám	90254
Körzethívószám	+380 03141
Népesség
Teljes népesség	752 fő (2001)
Magyar lakosság	807
Népsűrűség	872,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	113 m
Terület	0,862 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 06′ 04″, k. h. 22° 40′ 41″48.101111111111, 22.67805555555648.101111°N 22.678056°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 04″, k. h. 22° 40′ 41″48.101111111111, 22.67805555555648.101111°N 22.678056°E
Halábor Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Halábor témájú médiaállományokat.

Halábor (ukránul Галабор (Halabor)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Beregszász községhez tartozik.

Fekvése

Halábor Beregszásztól délre, 18 km távolságra, Váritól nyugatra, a magyarországi Szatmárcsekével átellenben a Tisza jobb partján fekszik, a Badaló-Vári útvonalon.

Nevének eredete

Neve a szláv Hrábr személynévből származik.

1300-ban Harabur néven említik először. 1305 körül Harabur, 1324-ben Harabor, 1332-ben Haraburnak írták, mai formájában csak a 16. században említik először.

Története

Halábor több birtokos között oszlott meg, illetve több faluból állt. 1300-ban egy itt lévő udvarhely és föld fölött egyezkedett Job és Thene fia István. 1305 körül Máté fiai Balázs és Rusca örökbe fogadták Simon fia Vit(ri)cus ispánt, és halábori földjüket neki adták, azonban rokonuk Job mester perbe fogta Vitricust; Jób magára vállalta a Vitricusnak fizetett összegek megtérítését azzal, hogy a birtok az ő tulajdonába jut. 1324-ben Badaló felől Thene fia István elhatárolta Halábort, majd 1332-ben István és fia a határjeleket megújíttatta. 1332-ben Csicseri Jób fiai szomszédság jogán tilalmazták Moyus leszármazottait halábori földjük eladásától, Desu mestert pedig megvételétől.

Iskolája 1801-ben épült.

1910-ben 508 magyar lakosa volt, melyből 13 görögkatolikus, 479 református, 9 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

2020-ig község, azóta Beregszász községhez tartozik.

Népesség

640 lakosából 630 (98%) a magyar.

Nevezetességek

• Református fatemploma 1760-ban épült a Halvány-patak partján az 1753-ban leégett 17. századi fatemplom helyett. Mai temploma 1911-ben épült.

Híres emberek

• Itt született Halábori Dobos Bertalan a Döbrentei-kódex másolója, a Dávid-zsoltárok első fordítója.

Források

• Györffy György: Bereg vármegye

Testvérvárosai

Halábor testvérvárosai a következők:

	Ország	Város	Megye / Körzet / Régió / Állam
	Magyarország	Tiszaeszlár	Szabolcs-Szatmár-Bereg
	Magyarország	Lácacséke	Borsod-Abaúj-Zemplén

Jegyzetek