Hazslin

Hazslin (Hažlín)
Hazslin zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Bártfai
Rang	község
Első írásos említés	1414
Polgármester	František Olah
Irányítószám	086 14
Körzethívószám	054
Forgalmi rendszám	BJ
Népesség
Teljes népesség	1078 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	283 m
Terület	20,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 18′ 06″, k. h. 21° 25′ 07″49.3017, 21.418649.301700°N 21.418600°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 06″, k. h. 21° 25′ 07″49.3017, 21.418649.301700°N 21.418600°E
Hazslin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hazslin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hazslin (szlovákul: Hažlín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

Bártfától 10 km-re keletre, a Tapoly és az Ondava között fekszik.

Története

A falu területe ősidők óta lakott, határában az i. e. 13.-10. századból származó bronz tárgyakat találtak 1955-ben.

Hazslin első, birtokként történő említése 1247-ből, a bártfai ciszterciták birtokainak elhatárolási okiratában történik. A mai falu első említése „Heuslingh” alakban 1414-ből származik. A Czudar család makovicai váruradalmához tartozott, akik zálogbirtokként a pelsőci uradalomnak adták. 1427-ben „Esleng”-nek 77 adózó jobbágytelke volt. Az 1471. évi lengyel hadjárat során a falu súlyos károkat szenvedett és lakossága is jelentősen csökkent. 1492-ben a faluban malom is működött, ekkor „Hazlingh” alakban említik. Ekkor történik említés kőtemplomáról is, melyhez fa harangtorony tartozott és a falu közepén állt. Ezt a gótikus templomot 1730-ban bontották le. Helyette fatemplom épült, amely azonban 20 év múlva leégett.

1712-ben a községnek 29 adózó portája volt. 1722 és 1760 között Hazslint nyolc nagyobb tűzvész pusztította. 1738-ban a pestisjárványban a község 12 családja halt ki. A leégett fatemplom helyett építették fel a ma is álló templomot 1752-ben. 1771-ben a falunak 80 háza volt. A község pecsétje 1787-ben készült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HAJSZLIN. Tót falu Sáros Várm., főldes Ura G. Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, ’s a’ Makovitzai Uradalomhoz tartozik, földgye termékeny, és könnyen mivelhető, réttyei is jók, erdeje, legelője elég van.”^[2]

A 19. század közepén már ismét a nagyobb települések közé számított 684 lakossal és 98 házzal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Haiszlin, tót falu, Sáros vmegyében, Bártfához keletre 1 3/4 mfld: 985 romai, 10 g. kath., 8 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Termékeny határ. Jó rét. Erdő. F. u. gr. Szirmay Tamás.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 870, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1230 lakosából 1206 szlovák volt.

2011-ben 1176 lakosából 1098 szlovák.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma 1752-ben épült a korábbi, 1492-ből származó templom helyett.

Híres emberek

• Innen származik Hazslinszky Frigyes Ákos botanikus családja.

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Hazslin témájú médiaállományokat.

• Községinfó
• Hazslin Szlovákia térképén
• E-obce.sk