Hector Servadac

Hector Servadac
Hector Servadac (az 1877-es kiadás borítója)
Szerző	Jules Verne
Eredeti cím	Hector Servadac
Ország	Franciaország
Nyelv	francia
Műfaj	kaland sci-fi
Sorozat	Különleges utazások
Előző	Sztrogof Mihály
Következő	Fekete Indiák
Kiadás
Kiadás dátuma	1877
Magyar kiadó	Móra Ferenc Könyvkiadó, Holnap Kiadó
Fordító	Bartócz Ilona
Illusztrátor	Paul Philippoteaux
Média típusa	könyv
ISBN	9631128865
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Hector Servadac témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Hector Servadac Jules Verne 1877-ben megjelent regénye.

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

Hector Servadac és tisztiszolgája Ben-Zuf Algériában állomásoznak. Servadac kapitány éppen egy szerelmes versen dolgozik, mikor robbanás reszketteti meg a levegőt. Mikor a gurbi lakói magukhoz térnek furcsa dolgokat tapasztalnak: a napok hossza a felére csökkent, nyugaton kel a nap és keleten nyugszik valamint hirtelen egy szigeten találják magukat, mert Algéria jelentős része nyomtalanul eltűnt. Egyik nap hajó tűnik fel a láthatáron. A kapitány szerelmi vetélytársának, Timasev grófnak a hajója, a Dobryna érkezik. Servadac kapitányt felveszi a hajójára, és elindulnak Európa felkutatására.

Ugyanekkor Gibraltárban az angolok tanakodnak azon, vajon mikor küld értük hajókat az anyaország. Vezetőik már hetek óta csak sakkozással töltik idejüket. Az uralkodó születésnapján elsütik ágyúikat. A kilőtt golyók egyike eltalálja a Dobryna-t. Az orosz hajót az angolok fensőbbségesen fogadják, ezért a főszereplők hamar továbbállnak. A következő szárazföld, amit látnak, egy hegy kiálló csúcsa. Rajta egy kápolnában áll egy híres francia király sírja. Nemsokára egy hatalmas sziklaszigetet pillantanak meg. Egy villából származó márványdarabból megtudják, hogy a kapitány hazája utolsó maradványait tartja kezében. Megrendülten indulnak tovább. A Santa Magdalena szigeten találnak egy kecskét, ami elvezeti őket egy olasz kislányhoz, Ninához. Hamarosan visszatérnek a szigetre, ahol Ben-Zuf-ot hagyták. A tisztiszolga dühösen fogadja őket, a termést dézsmáló madarakkal hadakozva. Elmondja nekik, hogy a szigetre érkezett tizenegy spanyol földműves és egy német kereskedő, aki nem mellesleg egy uzsorás. Nemsokára egy fontos kérdés kezdi foglalkoztatni őket. Hogyan tudják átvészelni a hosszú és hideg telet? Hajóra szálnak, és úgy keresnek megfelelő szálláshelyet. Servadac kapitány megpillant egy vulkánt. Alaposabban körülnéznek, és találnak egy barlangot, aminek a bejártát lávafolyam takarja. Úgy döntenek, hogy itt töltik a hideg évszakot. Berendezkednek a Nina-kaptárnak nevezett üregben, de Hakhabut mester hajóján, a Hanzán marad. Egy reggel Nina postagalambot talál, melyet tengeri ragadozó madarak támadtak meg. Pablo segítségével elűzik a madarakat. Kiderül, hogy a galamb levelet hozott az ismeretlen tudóstól. Ebben az üzenetben közli tartózkodási helyét is. Prokop hadnagy és Hector Servadac vitorlásszánon indulnak a megmentésére. Elviszik az eszméletlen tudóst a Nina-kaptárba. Servadac kapitány felismeri a professzorban egykori fizikatanárát, Palmyrin Rosettet. A csillagász elmondja nekik, hogy egy üstökös hátán keringenek, mely magához vonzotta a Föld néhány jelentéktelen részét. Fel kel készülniük arra, hogy a csillagzat veszélyesen el fog távolodni a naptól. A professzor nehéz számításokba kezd a Galliára vonatkozóan. A naptárt is megreformálja, de rajta kívül ehhez senki sem tartja magát. Újévkor korcsolyázni indulnak, de mikor visszaérnek kétségbeesve tapasztalják, hogy az éltető meleget biztosító láva eltűnt. Kénytelenek lejjebb költözni, a láva útját követve. Nemsokára a Jupiter vonzásától kell félniük. Mikor túljutnak a veszélyen, a főkormányzó cselhez folyamodik, hogy megtudja Rosette professzortól, mikor ütköznek össze a Földdel. Rájöttek, hogy rengeteg veszélytől kell tartaniuk ezzel kapcsolatban. Végül úgy döntenek, hogy legokosabb léghajóra szállniuk, hogy az ütközés pillanatában már ne legyenek az üstökös felszínén. Tervük sikerül. Egyik légkörből zökkenőmentesen átcsusszannak a másikba. Kiindulási pontjuktól nem is nagyon távolodtak el, mivel rögtön a kapitány egyik régi barátjával futnak össze, akitől megtudják, hogy a hölgy, amelynek kezéért Hector Servadac és Timasev gróf versengtek, időközben férjhez ment. Így hát a gróf és a katonatiszt végre önzetlen barátként szoríthattak kezet.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

• Hector Servadac - kapitány a francia katonaságnál, a Gallia főkormányzója
• Ben-Zuf - Servadac kapitány tisztiszolgája
• Timasev gróf - A kapitány orosz vetélytársa, később barátja
• Prokop hadnagy - Timasev gróf barátja, a Dobryna parancsnoka
• Nina - egy 9 éves olasz kislány
• Pablo - 12 éves spanyol fiú
• 11 spanyol
• Negrete - a spanyolok vezére
• Hakhabut - német uzsorás
• Palmyrin Rosette - Hector Servadac egykori fizika tanára, csillagász
• Olphiant őrnagy és Murphy tábornok - a Gibraltárban rekedt angolok vezérei
• Pim káplár - angol katona

Források

• Habony Gábor könyvajánlója az Ekultúra oldalán (2013. május 4.)
• A regény adatlapja a Molyon

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Hector Servadac témájú médiaállományokat.

• Letöltési lehetőségek (magyarul)
• Hector Servadac, az üstökösök és Jules Verne (franciául)

Verne fontosabb művei