Herdersem
| Herdersem | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Régió |  Flandria | ||
| Közösség | Flamand Közösség | ||
| Tartomány |  Kelet-Flandria | ||
| Járás | Aalst | ||
| Város | Aalst | ||
| Irányítószám | 9310 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Herdersem Pozíció Belgium térképén | |||
 é. sz. 50° 58′ 17″, k. h. 4° 04′ 02″50.9714, 4.067250.971400°N 4.067200°EKoordináták: é. sz. 50° 58′ 17″, k. h. 4° 04′ 02″50.9714, 4.067250.971400°N 4.067200°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herdersem témájú médiaállományokat. | |||
Herdersem belga település a flandriai Kelet-Flandria tartományban, Aalst körzetben található, közigazgatásilag Aalst (Kelet-Flandria) városának része. Területe 5,33 km², lakossága 2600 fő. A szomszédos Baardegem, Meldert és Moorsellel a „Faluintjesgemeenten” faluszövetség és hagyományőrző testület tagja.
Története
A település környéke már feltehetően a 7. században lakott volt, elsősorban a Dender folyó mellett található Ham környéke. Itt született Szent Gudula, aki Brüsszel védőszentje lett. Csak 868-869-ben tűnik fel a "Hardigisheim" név a lobbesi apátság birtoknyilvántartásában. A település neve, a szomszédos Baardegemhez hasonlóan, germán eredetű, alkotóelemei egy személynév (Hardigis), egy többes képző (inga) valamint egy helyhatározó (heim) összevonásából származik, és Hardigis leszármazottainak lakhelyét jelöli.
A falu és környéke a Flamand Grófsághoz tartozott és a 11. század körül a Herdersem család birtokában volt. A 13. századtól kezdve a falu többször is gazdát cserélt, míg a 16. században a neves Valdez család birtoka lett. A Valdez család feje 1620-ban bárói címet szerzett magának és leszármazottainak. A falu utolsó birtokosai a du Bois család volt.
Herdersem urainak bőkezűsége miatt a falu legnagyobb földbirtokosa a közeli affligemi apátság volt.[1]
A falu egészen 1977-ig önálló önkormányzattal rendelkezett, amikor összevonták Aalst városával. 1986-ban három szomszédos faluval együtt megalakították a "Faluintjesgemeenten" faluszövetséget.
Herdersem 1843. augusztus 11-én kapta meg címerét, amely ezüst mezőben három azúrkék sáv, közötte tíz fekete korong. Ezt arany pajzs veszi körül, amin nyolc azúrkék kereszt található. A címer mai formája a spanyol nemesúr, Don Gaspard de Valdez családi címerére vezethető vissza, aki 1620-ban szerezte meg a falut magának.[2]
Látnivalók
- Az Onze-Lieve-Vrouw ten Beeldeken templom vörös téglából épült kápolnája ([1]) a 15. században épült
- 17. századi Monnikenhof, az afflilgemi apátság helyi központja
- A régi egyházközségi templom sekrestyéje ([2]) a 18. századból származik
- A település területén és környékén számos, 19. századi útmenti kápolna látható ([3], [4], [5], [6], [7][halott link])
- A új templom, az Onze-Lieve-Vrouw-Tenhemelopneming (épült 1859-1861 között) műemlék épület, Van Peteghem-orgonájával
- A Liser család késő-klasszicista stílusban épült háza(https://web.archive.org/web/20040503090645/http://users.pandora.be/a114539/Herdersem/Liser.jpg)
- A parókia épülete ([8])
Herdersem egyik nevezetessége a falu védőszentje, Szent Antal ünnepnapján tartott megemlékezés, a St. Antoniusverering és az ünnepségek.
A falu szülöttei
- Alfons De Cock (1850-1921), író és folklórkutató
- Jozef De Cock (1877-1944), pap, író és a német filozófia doktora
Külső hivatkozások
- KSA Herdersem ifjúsági egyesület
- Chiro Herdersem Archiválva 2008. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Herdersem templomai Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kouterbaan Beekkant Middenweg Archiválva 2004. november 1-i dátummal a Wayback Machine-ben negyed - hagyományőrző egyesület
- Herdersem egyházközség Archiválva 2008. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
