I. János György szász választófejedelem

I. János György
Johann Georg I von Sachsen
Szász Választófejedelemség fejedelme
I. János György
Uralkodási ideje
1611. június 23. – 1656. október 8.
Elődje	II. Keresztély
Utódja	II. János György
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Wettin
Született	1585. március 5.[1][2] Drezda[3]
Elhunyt	1656. október 8. (71 évesen)[1][2] Drezda[4]
Nyughelye	freibergeri dóm
Édesapja	I. Keresztély szász választófejedelem
Édesanyja	Brandenburgi Zsófia porosz hercegnő (Sophie von Brandenburg, 1568–1622)
Testvére(i)	Sophie, Duchess Consort of Pomerania-Barth Dorothea, Abbess of Quedlinburg August of Saxony II. Keresztély szász választófejedelem
Házastársa	Sibylle Elisabeth of Württemberg Duchess Magdalene Sibylle of Prussia
Gyermekei	Zsófia Eleonóra (1609–1671) Mária Erzsébet (1610–1684) II. János György (1613–1680) Ágost (1614–1680) Keresztély (1615–1691) Magdolna Szibilla (1617–1668) Móric (1619–1681)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. János György (1585. március 5. – 1656. október 8.) szász választófejedelem 1611-től haláláig.

Élete

János György I. Keresztély választó gyermekeként született, de édesapja halála (1591) után bátyja, II. Keresztély uralkodott. Csak amikor 1611-ben elhunyt a gyermektelen II. Keresztély, akkor léphetett János György a trónra.

Lutheránus létére fő ellensége az ugyancsak protestáns, de kálvinista V. Frigyes pfalzi választófejedelem volt, fő szövetségese pedig a katolikus Habsburg-ház. Az 1619-ben felajánlott cseh koronát visszautasította, és szavazatával eldöntötte Ferdinánd stájer főherceg császárrá választását. Féltékenységből és pfalzi V. Frigyes iránti vallási gyűlöletből támogatta a császárt Lausitz és Szilézia visszafoglalásában és pacifikálásában.

A harmincéves háborúban (1618–1648) hosszú ideig ugyancsak a császárpárti, katolikus oldalon foglalt helyet, és az 1630-as években a háborúba a protestáns oldalon bekapcsolódó lutheránus (!) II. Gusztáv Adolf svéd királyt is feltartóztatta az Elbánál. Csak azután csatlakozott a protestáns felekhez, miután a Katolikus Liga Szászországot is alaposan feldúlta. Gusztáv Adolf 1632-es halála után kiegyezett ismét a császárral, és 1635-ben a prágai különbékével átállt a katolikus oldalra. Miután szövetséget kötött a Habsburgokkal a franciák és a svédek ellen, a császár jutalmul Lausitzot adta neki, fia, Ágost pedig a Magdeburgi Érsekség jövedelmeihez jutott hozzá.

János György átpártolása miatt a svédek Johan Banér tábornagy vezetése alatt, a wittstocki csata után rettenetes boszút álltak Szászországon: 1636 és 1639 között háromszor pusztították végig tűzzel-vassal az országot. 1642–1644-ben pedig Lennart Torstenson tábornagy, a svéd főhadparancsnok semmisítette meg a szász sereget Lipcsénél és Jüterbognél, a legyőzött államra súlyos adó rótt ki. Rossz helyzetében János György 1645-ben a kötzschenbrodai fegyverszünettel végleg befejezte a harcokat. Nem járt rosszul, ugyanis a harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai béke lehetőséget adott a prágai békében neki biztosított területek megtartására.

János György 45 évnyi uralkodás után hunyt el 1656-ban. 71 éves volt, utódaként fia, II. János György követte a trónon.

Jegyzetek

Források

• Bokor József (szerk.). János György (3), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Lásd még

• Szászország uralkodóinak listája

Előző uralkodó: II. Keresztély

Szászország választófejedelme 1611 – 1656 Wettin-ház

Következő uralkodó: II. János György