Iquique
| Iquique | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Chile | ||
| Alapítás éve | 1866 | ||
| Irányítószám | 1100000 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 188 003 fő (2017)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1,0 m | ||
| Terület | 20,94 km² | ||
| – elővárosokkal | 2242,1 km² | ||
| Időzóna | UTC−4 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 d. sz. 20° 12′ 51″, ny. h. 70° 09′ 09″-20.2141, -70.152420.214100°S 70.152400°WKoordináták: d. sz. 20° 12′ 51″, ny. h. 70° 09′ 09″-20.2141, -70.152420.214100°S 70.152400°W | |||
| Iquique weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iquique témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Iquique kikötőváros Észak-Chilében, Tarapacá régióban, Iquique tartomány székhelye . Eredetileg Peru része volt, de a salétromháború (1879–1883) következtében Chiléhez került.
Fekvése
A város Chile északi részén Csendes-óceán partján, az Atacama-sivatagtól nyugatra fekszik. Nyugati oldalát a tengerpart, keleti oldalát a meredek hegyoldal képezi. Földrajzi elhelyezkedése d. sz. 20° 13′, ny. h. 70° 10′-20.216666666667, -70.16666666666720.216667°S 70.166667°W népessége 221 400 (2004). Tengerszint feletti magassága 50 m. A város az ország egyik kedvenc üdülőhelye.
Története
Bár a területe több mint 7 ezer éve lakott, a várost a 16. században alapították. Alapításában nagy szerepet játszott, hogy közelében nyílt meg 1566-ban a spanyolok második legnagyobb ezüstbányája Huantajayanál. 1835-ben Charles Darwin is járt itt a Beagle fedélzetén tett nagy utazása során és úgy írja le a települést, mint amely nagy hiányt szenved a mindennapi léthez szükséges vízben és tűzifában. Ezeket nagy távolságokból kell beszerezni. Salétrombányáját Darwin is meglátogatta. 1868-ban és 1877-ben a várost földrengés sújtotta, fő iparágainak a bányászatnak és a guanó feldolgozásnak köszönhetően ennek ellenére dinamikusan fejlődött.
A csendes-óceáni háború során 1879. május 21-én Iquique előtt tengeri csata zajlott a perui és chilei hadiflotta között. A kikötőt két chilei hadihajó vette blokád alá megakadályozva a tengeri forgalmat. Két perui hadihajó a Huáscar és az Independencia a csatában feltörte a tengeri blokádot és a csata során a Huáscar monitor elsüllyesztette a kiöregedett chilei Esmeralda korvettet. Később a kikötőváros mégis chilei kézre került és a háborút lezáró béke értelmében ott is maradt.
1907-ben a város véres események helyszíne volt, amikor a rendőri erők tüzet nyitottak a tüntető 8500 salétrombányászra. A mészárlásnak több száz halálos áldozata volt.
- ↑ 2017-es chilei népszámlálás. (Hozzáférés: 2019. július 6.)
