Jay Miner
| Jay Miner | |
 | |
| Született | 1932. május 31. Prescott |
| Elhunyt | 1994. június 20. (62 évesen) Mountain View |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Kaliforniai Egyetem |
| Halál oka | veseelégtelenség |
 | |
| Jay Miner aláírása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jay Glenn Miner (Prescott, Arizona, 1932. május 31. – Mountain View, Kalifornia, 1994. június 20.) amerikai villamosmérnök,[1] aki integrált áramkörök, ezen belül is elsősorban multimédia chipek tervezésével foglalkozott az Atarinál, majd onnan kilépve megtervezte és útjára indította az Amigát, melynek okán „az Amiga atyjának” is nevezik.[1]
Magánélete
Jay G. Miner, ahogy saját maga használta nevét, az arizonai Prescottból származott, de Dél-Kaliforniában nőtt fel. A koreai háború idején Connecticutban, a grotoni tengeralattjáró-bázison szolgált az Egyesült Államok Parti Őrsége kötelékében, ahol elektronikai képzésen vett részt. Grotonban ismerte meg Caroline Poplawskit, akit 1952-ben feleségül vett. Hároméves katonai szolgálat után feleségével visszaköltözött Kaliforniába és 1958-ban a Kaliforniai Egyetem Berkeley kampuszán villamosmérnök diplomát szerzett.[2]
Mitchy névre hallgató cockapoo kutyáját mindenhova magával vitte. Az Atarinál a kutyának külön szolgálati jelvénye volt és az Amiga 1000 burkolatának belső felén a fejlesztők aláírásai mellett Mitchy dombornyomott mancslenyomata is látható.[1]
Jay Miner élete nagy részében veseelégtelenséggel küzdött, folyamatosan vesedialízisre kellett járnia. 1990-ben Miner húga, Joyce Beers egyik saját veséjét adta bátyjának, mely további négy évvel hosszabbította meg életét. Kedvelte a bonszai-okat, hobbija volt a repülőgép-modellezés és a hátizsákos túrázás. Halálát veseelégtelenségéhez kapcsolódó szövődmények okozták,[2] mindössze két hónappal a Commodore csődjének bejelentése után.
Szakmai tevékenységei
A diplomaszerzés utáni több, mint 10 évet több kisebb nagyobb cégnél töltötte, nem egy köztük startup vállalkozás volt. Digitális voltmérőket, számológépeket, orvosi műszereket tervezett, mint például egy távvezérelhető szívritmus-szabályozót.[2] Az orvosi műszerek fejlesztését az 1980-as években is folytatta, már az Amiga Corporation mellett és több szabadalmat is jegyez ezen a téren.[1]
Atari
Az 1970-es évek második felétől dolgozott az Atarinál, ahol első sikere az Atari 2600, illetve Atari VCS videójáték-konzol lelkét képező TIA custom chipet, mely a grafikus megjelenítés mellett, a hangeffektusokért és a bemeneti eszközök kezeléséért felelt. Ezek után vezetői kinevezést kapott és már az irányítása alatt fejlesztették ki a 8-bites Atarikban, így az Atari 5200-ban használt ANTIC és a CTIA custom chipeket,[1] melyek szabadalmi bejegyzésében fejlesztőként van megnevezve, mások mellett.[3]
Hi-Toro, Amiga Corporation
Az 1980-as évek elején többedmagával otthagyta az Atarit, mert elégedetlenek voltak az akkori vezetéssel. A kilépők alapították meg 1982 szeptemberében a Hi-Toro nevű céget a kaliforniai Santa Clarában és egy új lapkakészlet (chipset) és játékkonzol fejlesztésébe kezdtek. A „Lorraine” kódnéven futó projekt célja egy Motorola 68000-es mikroprocesszoron alapuló játékkonzol kifejlesztése volt, mely ugyanakkor teljes értékű számítógéppé is továbbfejleszthető. A projekthez szüksége pénzügyi források előteremtése érdekében a rövidesen Amiga Corporationre keresztelt cégben az akkor piacon lévő játékkonzolokhoz (mint például az Atari 2600) joystickokat, játék cartridge-okat és olyan fura bemeneti perifériákat, mint a Joyboard, melyet a játékos ráállva tudott használni. Az Atari anyagilag is támogatta a csapat erőfeszítéseit egy 500 000 dolláros tőkebefektetéssel. A szándékuk ezzel az volt, hogy első felhasználó legyenek az előkészületben lévő lapkakészletnek.[1]
Komoly pénzügyi nehézségekkel szembesült az Amiga Corp. 1984 elejére, így az egész tavasz befektetők keresésével telt.[1] Tárgyaltak a Commodore-tól frissen kilépett Jack Tramiellel, akit csak a chipset érdekelt, a csapat nem, így a tárgyalások meghiúsultak. Amikor aztán 1984 nyarán Tramiel felvásárolta az Atarit, az Amigánál felgyorsultak az események és azonnal tárgyalásokat kezdtek a Commodore-ral, amely gyorsan kifizette az Atarinak a korábbi befektetését, felvásárolta az Amiga Corp.-ot és folytatta a Lorraine projektet.[1] A két cég hosszú évekig kölcsönös pereskedésbe merült, melyből végül a Commodore került ki győztesen.
Commodore
Miner néhány évig dolgozott a már Commodore tulajdonban lévő Amiga-csapattal a szilícium-völgybeli Los Gatosban. Sikeresek voltak ezek a kezdeti évek, de amint a Commodore felsővezetésében változások történtek (Thomas Rattigan színre lépése), az eredeti Amiga-csapat marginalizálódott és sokuktól megváltak, vagy maguk mondtak fel, mígnem az egész los gatosi irodát bezárták, a megmaradt csapat pedig az amerikai központba került. Miner tanácsadóként dolgozott tovább a Commodore-nak, egészen annak csődjéig. Az Amiga-felhasználók között csak „Padre”-ként, vagy „az Amiga atyja”-ként volt ismert.
Jegyzetek
Források
- ↑ Gyászhír: Mack Lundstrom (1994. július 22.). „Jay G. Miner” (angol nyelven). Mercury News, San José, Calif. [2007. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Cikk: Jay Miner .:. Father of Amiga (angol nyelven), 2011. november 4. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Video: Glenn Saunders (készítő). Jay Miner. Lead designer: Atari 2600, Atari 800, Amiga. (angol nyelven). (Hozzáférés ideje: 2020-04-22.)
Kapcsolódó szócikkek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jay Miner című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
