Közönséges nagy vámpírdenevér
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A feje közelről | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Vampyrum spectrum Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vampyrum spectrum témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vampyrum spectrum témájú kategóriát. |
A Közönséges nagy vámpírdenevér (latinul: Vampyrum spectrum) az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a hártyásorrú denevérek (Phyllostomidae) családjába tartozó faj.
Nemének az egyetlen faja.
Előfordulása
A Vampyrum spectrum előfordulási területe Közép- és Dél-Amerika. A következő országokban található meg: Belize, Bolívia, Brazília, Costa Rica, Ecuador, Francia Guyana, Guatemala, Guyana, Honduras, Kolumbia, Mexikó, Nicaragua, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela.
Eléggé ritka denevérfaj.
Megjelenése
Az újvilági denevérek között ez a legnagyobb testű. A kifejlett példány testtömege 145–190 gramm között van. Szárnyfesztávolsága 76,2–91,4 centiméter hosszú; egyes példányoké meghaladja az 1 métert is. Fej-testhossza 12,5–13,5 centiméter hosszú. Farka nincs. A hím nagyobb a nősténynél. Fülei nagyok és kerekítettek, 3,9–4,2 centiméter hosszúak. A nagy hártyás orra általában 1,7 centiméteres. Rövid és puha szőrzete vöröses-barna, hasi része világosabb. Mindkét állcsontján 4-4 metszőfoga van.
Életmódja
Egy pihenőhelyen akár 5 példány is lehet. Szürkületkor indul vadászni és általában a földhöz közel repül. Nagy mérete miatt madarakat, rágcsálókat és akár egyéb denevéreket is képes zsákmányolni. A felnőttekre legfeljebb a nagy ragadozómadarak jelenthetnek veszélyt, azonban a kölyköket a nagyobb kígyók, ormányos medvék és macskafélék zsákmányolhassák.
A fogságban tartott állat, legfeljebb 5,5 évet él.
Szaporodása
A felnőtt állatok meglehet, hogy életre szóló párt alkotnak. A szaporodási időszaka nem ismert, azonban a megfigyelt legtöbb denevér május és július között ellette a kölykét. Évente csak 1 kölyök születik. Mindkét szülő gondozza és táplálja a kölyköt.
Képek
-
Rágcsálóval táplálkozó példány (mindkét állat ki van tömve) -
Régi rajzok -
az állatról
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2013. szeptember 2.)
- Animal Diversity Web
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942. 23-24. Szikesfalu–Zygota (Budapest, 1942), 6025-6026. o. [1]
- Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0 [2]
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
