Kisújszállás–Dévaványa–Gyoma-vasútvonal

Kisújszállás–Dévaványa–
Gyoma-vasútvonal
Hossz:45,1 km
Nyomtávolság:1435 mm
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisújszállás–Dévaványa–Gyoma-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat
100 Szolnok felé
102 Kál-Kápolna felé
0 Kisújszállás
100 Záhony felé
10 Márialaka mh.
13 Mirhó mh.
15 Kenderessziget mh.
Hortobágy-Berettyó
18 Pusztaecseg
24 Réhely mh.
30 Dévaványa
127 Vésztő felé
36 Kősziget mh.
38 Őzedmajor mh.
43 Nagyállás mh.
120 Szolnok felé
Körös
48 Gyoma
120 Lökösháza felé

Az egykori Kisújszállás–Dévaványa–Gyoma-vasútvonal a Tiszántúlon húzódott, a máig üzemelő Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal folytatása volt. A Dévaványa és Gyoma közötti szakasza ma a Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal része.

Története

A helyiérdekű vasútvonal építésére az 1888. évi VIII. törvénycikk[1] adott engedélyt. A Kisújszállás–Dévaványa–Gyomai HÉV társaság vasútvonala a MÁV Budapest–Püspökladány–Debrecen vasútvonalának kisújszállási állomásától indult és az ugyancsak MÁV tulajdonú Budapest–Arad-vasútvonal gyomai állomásáig épült ki. A síkvidéki jellegű, 45,1 km hosszú vasútvonalat 1889. szeptember 10-én adták át a forgalomnak.[2] Az egyvágányú helyiérdekű vasút felépítménye 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült.

A vasút a Mátrai helyiérdekű vasúttársaság Kisterenye–Kisújszállás közötti vonalának (ma a Kisterenye–Kál-Kápolna, illetve a Kál-Kápolna–Kisújszállás vasútvonalak) forgalmát jól kiegészítette, ezért a Mátra vidék és az erdélyi határvidék vasúti kapcsolatát tovább erősítve a két vasúttársaság, a Békés vármegyei HÉV társasággal kiegészülve egyesült. A Mátra–Körösvidéki HÉV néven alakult vasúttársaságok egyesülését az 1897. évi XL. törvénycikk[3] engedélyezte. A vasutak üzletkezelését a kezdetektől fogva a MÁV látta el.

Megszüntetése

A Kisújszállás-Dévaványa szakaszon 1971. december 31-én szűnt meg a forgalom.[4] A pályát 1972-ben, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna feletti vasúti hidat 2007-ben bontották el.[5]

Források

  1. ↑ 1888. évi VIII. törvénycikk a "kisujszállás-dévaványa-gyomai" helyi érdekü vasut kiépitésére és engedélyezésére vonatkozó felhatalmazás tárgyában (magyar nyelven) (html). www.1000ev.hu. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  2. ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 82. és 236. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  3. ↑ 1897. évi XL. törvénycikk a mátrai, kisujszállás-dévaványa-gyomai és a Békés vármegyei helyi érdekü vasut részvénytársaságok vasutvonalai engedélyokiratainak egyesitése és a vésztő-kötegyán-hollódi helyi érdekü gőzmozdonyu vasut engedélyezése tárgyában (magyar nyelven) (html). www.1000ev.hu. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  4. ↑ Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2019. július 8.)
  5. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=1lhxMlXPZmE

Külső hivatkozások

  • A Magyar Királyi Államvasutak és az általa kezelt magánvasutak 1901. évi nyári menetrendje (174–175. oldalak) (magyar nyelven) (html/flash). Balla László gyűjteménye. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
  • A megszűnt Kisújszállás–Dévaványa vasútvonal állomásai és megállóhelyei (magyar nyelven) (html). www.vasutallomasok.hu
  • vasút Vasútportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap