Kis jácintara
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett       | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Anodorhynchus leari (Bonaparte, 1856) | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kis jácintara témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kis jácintara témájú médiaállományokat és Kis jácintara témájú kategóriát. |
A kis jácintara (Anodorhynchus leari), korábban kobaltkék ara vagy Lear-ara, a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Előfordulása
Brazília területén honos. A természetes élőhelye száraz erdők.
Megjelenése
Testhossza 70–75 centiméter. Általános megjelenése hasonlít a jácintkék aráéra, de kisebb. Teste, szárnyai és farka sötétkék, feje sötétebb árnyalatú. Fekete csőre tövénél található egy világossárga bőrfolt; lába sötétszürke.
Életmódja
Tápláléka legfőkép dióból áll. Egy nap átlagosan 350 diót eszik meg. Átlagos élettartama 30–50 év.
Szaporodása
Fészkének a homokos talajba kapar egy mélyedést. Párzási időszaka februártól áprilisig tart. Fészekalja általában 2 tojásból áll.
Természetvédelmi helyzete
Egyedszáma 250–999 között lehet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[3]
Jegyzetek
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
- ↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
- ↑ A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
Források
- Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
- Arkive.org
Irodalom
- Lars Lepperhoff: Aras. Ulmer, Stuttgart 2004, ISBN 3-8001-3821-2
- Dieter Hoppe: Aras. Ulmer, Stuttgart 1983, ISBN 3-8001-7081-7
- Werner Lantermann: Aras. Müller, Walsrode 1983, ISBN 3-923269-11-0
Külső hivatkozások
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
