Kragujevac
| Kragujevac (Крагујевац) | |||
 | |||
| Kragujevac városközpontja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Körzet | Šumadija | ||
| Rang | város | ||
| Kerületei | Aerodrom,[1] Pivara,[2] Stanovo, Stari Grad,[3] Stagari | ||
| Alapítás éve | 1476 | ||
| Polgármester | Veroljub Stevanović / Верољуб Стевановић | ||
| Irányítószám | 34000 | ||
| Körzethívószám | 034 | ||
| Rendszám | KG | ||
| Testvérvárosok | Lista Suresnes (1967 óta), Piteşti (1971), Bydgoszcz (1971), Carrara (1975), Foča (1975), Bielsko-Biała (1977), Springfield, Ohio (2002), Reggio Emilia (2004) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 150 623 fő (2018)[4] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 173 m | ||
| Terület | 835 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 00′ 51″, k. h. 20° 56′ 22″44.014166666667, 20.93944444444444.014167°N 20.939444°EKoordináták: é. sz. 44° 00′ 51″, k. h. 20° 56′ 22″44.014166666667, 20.93944444444444.014167°N 20.939444°E | |||
| Kragujevac weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kragujevac témájú médiaállományokat. | |||
Kragujevac város Szerbiában, a Lepenica mellett, Šumadija régió legfontosabb települése.
Története
A régészeti ásatások őskori, ókori, és középkori leleteket tártak fel. A település első írásos említése 1476-ból való, a Tapu-Defter török dokumentumban. A város neve valószínűleg a terület első tulajdonosát, Kragujt idézi, de a legenda szerint nevét a héjáról (szerbül kraguj) kapta.
A középkorban a szerb uralkodók székhelye volt, majd a középkori szerb állam végleges bukása (1389) után a régió egészével együtt török uralom alá került.
Kragujevac volt az újkori szerb állam fővárosa 1818–1841 között; ezt a korszakot tartják a város aranykorának. A 19. században számos jogi, oktatási és kulturális intézmény jött létre, ekkor vetették meg a modern városi lét alapjait. 1918-ban 44 katonát végeztek ki akik összeesküvést szőttek hogy dezertálhassanak.[5] A 20. században az első és a második világháború súlyos pusztításokat vitt véghez, de utána megindult a demográfiai és ipari fellendülés.
Napjainkban Kragujevac az autóipara (Fiat) és fegyvergyártása miatt ismert.
Híres személyek
- Itt született Jovan Ristić (egyes forrásokban Risztics János vagy Jovan, 1831–1899) szerb politikus, diplomata és történész,[6] teret neveztek el róla, ahol a szobra is megtalálható.[7]
- Itt született Dušan Simović (1882–1962) szerb nemzetiségű tábornok, a jugoszláv légierő, később a hadsereg főparancsnoka, hadügyminiszter, politikus, miniszterelnök.
- Itt született Katarina Bulatović (1984) szerb születésű montenegrói válogatottságú kézilabdázónő.
- Itt született Bogoljub Jevtić (1886–1960) szerb nemzetiségű diplomata, politikus, jugoszláv miniszterelnök.
- Itt született Tomislav Nikolić (1952) Szerbia elnöke. 2003–2008 között a jobboldali radikális Szerb Radikális Párt (SRS) alelnöke, 2008–2012 között a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke.
- Itt született Saša Stevanović (1974) szerb labdarúgókapus, a Győri ETO csapatának korábbi tagja.
- Itt született Danko Lazović (1983) szerb válogatott labdarúgó, a MOL Vidi FC, a PSV Einthoven és a Zenit Szentpétervár korábbi csatára.
- Itt született Marija Šerifović (1984) szerb énekesnő.
- Itt született Holender Filip (1994) szerb-magyar kettős állampolgárságú labdarúgó, jelenleg a Budapest Honvéd játékosa.
- Itt született Nikola Pantović (1994) szerb labdarúgó, jelenleg a Békéscsaba 1912 Előre SE játékosa.
Jegyzetek
- ↑ Jelentése: repülőtér
- ↑ Jelentése: sörgyár
- ↑ Jelentése: Óváros
- ↑ UNdata | record view | City population by sex, city and city type (angol nyelven). United Nations Statistics Division. (Hozzáférés: 2019. december 17.)
- ↑ Denisa Holúbková 2012: Pamäť a pamätihodnosti trenčianskeho 71. pešieho pluku a vzbury v Kragujevci v roku 1918. Bakalárska práca, Masarykova univerzita.
- ↑ Révai nagy lexikona XVI. kötet (Racine–Sodoma). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1924. 285–286. o. - XVI. kötet 2. rész - mek.oszk.hu
- ↑ VANDALIZAM NA DELU: Ovog puta na udaru Trg Jovana Ristića!, ikragujevac.com - 2016. május 12. (szerbül)
Források
- Bokor József (szerk.). Kragujevác, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Kragujevac története a város honlapján
 | Ez a szerbiai településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Szerbia-portál
Földrajzportál
