Lejtényi Éva
| Lejtényi Éva | |
| Született | 1925. november 21. Budapest |
| Elhunyt | 2021. január 19. (95 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Andresz Katalin |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lejtényi Éva (Budapest, 1925. november 21. – Budapest, 2021. január 19.) magyar színésznő, színházi súgó. Andresz Kati színésznő édesanyja.
Életpályája
Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában tanult, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Andresz Vilmossal. Pályáját a Nemzeti Színházban kezdte. 1965-ben, miután Both Béla átvette a színház igazgatását, származása miatt letiltották a színpadról. Raksányi Gellért tanácsára színházi súgóként helyezkedett el, melyre Mezey Mária tanította meg. 1982-ig a Nemzeti Színház súgója volt, majd Székely Gáborral és Zsámbéki Gáborral az újonnan alakult Katona József Színházhoz csatlakozott, onnan ment nyugdíjba. Nyugdíjasként is aktív maradt, dolgozott a Karinthy Színházban és a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Családja
Apja dr. Lejtényi Gyula huszárezredes (1891–1977)[2], anyja peremartoni Kiss Irma.[3] Nővére, Lejtényi Mária 1924-ben született.[4] Apai nagyanyja, Lejtényi Györgyné (született Niedermann Blanka, 1872–1962) Niedermann Gyula pszichiáter, királyi tanácsos lánya volt.[5] Színinövendékként ismerkedett meg első férjével, az apatini születésű Andresz Vilmossal, aki a Madách Színház tagja lett. Lányuk, Andresz Kati 1955-ben született. 1965-ben férje elhagyta őket, majd Nyugat-Németországba disszidált. Második házasságát Perjés Géza hadtörténésszel kötötte. Harmadik férje Waldhauser György mérnök volt, egyúttal első négy könyvének társszerzője.[6] Miután harmadik férje 1991. május 7-én elhunyt, hetvenéves korában negyedszer is férjhez ment.[7]
Filmjei
- Rómeó, Júlia és a sötétség (1960)
- Hűség (1964)[8]
- A kétfenekű dob (1978)
- Vásár (1985)
Könyvei
- Régi idők receptjei. Népszava Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1983 (társszerző Waldhauser György)
- Nagyanyáink sütötték. Népszava Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1985 (társszerző Waldhauser György)
- Unokáinknak ajánljuk. Népszava Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1987 (társszerző Waldhauser György)
- Rongyosrétes. Új Nap Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1990 (társszerző Waldhauser György)
- Régi idők receptjei. Nagyanyáink főzték. Black & White Könyvkereskedés Kft., Budapest, 2002 (társszerző Andresz Katalin)
Jegyzetek
- ↑ Katona József Színház – Elment a legendás súgó, 2021. január 21. (Hozzáférés: 2024. január 2.)
- ↑ dr. Lejtényi Gyula gyászjelentése. familysearch.org (Hozzáférés: 2024. január 3.)
- ↑ Pesti Hírlap, 1923. szeptember 2. (45. évfolyam, 197. szám) adt.arcanum.com (Hozzáférés: 2024. január 2.)
- ↑ Gilicze János: A földeáki Návay család története (Régi magyar családok 5. Debrecen, 2006) library.hungaricana.hu (Hozzáférés: 2024. január 3.)
- ↑ Lejtényi György és Niedermann Blanka esketési bejegyzése, Bp-krisztinavárosi róm. kat. egyházközség, 13/1890. fsz. www.familysearch.org (Hozzáférés: 2024. január 2.)
- ↑ Új Könyvek, 1984 (21. évfolyam, 2. szám) adt.arcanum.com (Hozzáférés: 2024. január 2.)
- ↑ Magyar Nemzet, 1991. május 18. (54. évfolyam 115. szám) adt.arcanum.com (Hozzáférés: 2024. január 2.)
- ↑ Népszabadság, 1988. június 17. (46. évfolyam, 144. szám) adt.arcanum.com (Hozzáférés: 2024. január 2.)
Források
- Közkívánatra: Andresz Kati. Képes Európa, 1997. július 16. adt.arcanum.com (Hozzáférés: 2024. január 2.)
- Interjú Andresz Katival. Békés Megyei Hírlap, 2019. december 7. adt.arcanum.com (Hozzáférés: 2024. január 2.)
