Lisznyó

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Lisznyó (Lisnău)
Lisznyó madártávlatból
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Község	Uzon
Rang	falu
Községközpont	Uzon
Irányítószám	527132
Körzethívószám	0267
SIRUTA-kód	64666
Népesség
Népesség	427 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	383 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	520 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 46′ 31″, k. h. 25° 53′ 21″45.775414, 25.88922245.775414°N 25.889222°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 31″, k. h. 25° 53′ 21″45.775414, 25.88922245.775414°N 25.889222°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Lisznyó (románul Lisnău) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Uzonhoz tartozik. 1992-ben 471 lakosából 463 magyar és 8 román volt.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 12 km-re délkeletre a Lisznyó-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete

Neve a szláv lesz (= erdő) főnévből való és valószínűleg nagy kiterjedésű erdeiről nevezték el.

Története

1332-ben Lizno néven említik először. A falu már 1333-ban egyházas hely volt. 1612-ben a török dúlta fel, sok embert elhurcoltak. 1706-ban a faluban táborozó kurucokat lepték meg a császáriak. 1910-ben 924 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.

Látnivalók

• Református temploma 14. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban átépítették, majd 1622-ben, 1804-ben és 1913-ban bővítették és javították.
• Ortodox temploma 1813-ban épült.
• A falutól egy órára a Borsos-patak és a Várárka közötti Várbércen tekintélyes várromok találhatók, melyet Törökvárnak hívnak. Nevét onnan kaphatta, hogy a lakosok a török elől ide menekültek fel.
• A Borzas-bérc egyik csúcsán Barabás várának nevezett őrtorony állott melynek falai most is kivehetők.
• A vártól nem messze levő kénes kigőzölgés tette lehetővé fürdőtelepének kiépítését, mely az egyik legkedveltebb üdülőhellyé tette, jelentősége csak Előpatak felemelkedésével szűnt meg.

Híres emberek

• Itt született 1630-ban Lisznyai Kovács Pál tanár, krónikaíró
• Itt született 1921-ben Dancsuly András egyetemi tanár, pedagógiai író.
• Itt született 1924-ben Vargha Jenő kémikus, egyetemi oktató, a kémiai tudományok doktora.
• Innen származik a lisznyói Damó család, amelynek Nógrád megyébe a 17. század végén kiköltözött ágából származott Lisznyai Damó Kálmán költő, forradalmár, aki székely származására igen büszke volt.^[2]

Hivatkozások