Lugo (Spanyolország)

A településen világörökségi helyszín található

Lugo
Rolda da Muralla
Lugo címere Lugo zászlaja
Mottó: Hoc hic mysterium fidei firmiter profitemur
Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Galicia
Tartomány	Lugo
Comarca	[[Lugo]]
Rang	önkormányzat Galiciában
Székhely	Lugo city
Kerületei	55
Alapítás éve	I. e. 24
Polgármester	Xosé L. Orozco
Irányítószám	27001-27004
Testvérvárosok	Lista Yokneam Ferrol Dinan Viana do Castelo Csinhuangtao
Népesség
Teljes népesség	98 214 fő (2023)[1]
Népsűrűség	296,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	467 m
Terület	330 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 00′ 42″, ny. h. 7° 33′ 26″43.011666666667, -7.557222222222243.011667°N 7.557222°WKoordináták: é. sz. 43° 00′ 42″, ny. h. 7° 33′ 26″43.011666666667, -7.557222222222243.011667°N 7.557222°W
Lugo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lugo témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lugo
Világörökség
Lugo városfala
Adatok
Ország	Spanyolország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	IV
Felvétel éve	2000
Elhelyezkedése
Lugo Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 43° 00′ 42″, ny. h. 7° 33′ 26″43.011666666667, -7.557222222222243.011667°N 7.557222°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Lugo témájú médiaállományokat.

Lugo (galiciai nyelven, kiejtése: [ˈluɣo] vagy [ˈluħo]) Spanyolország Galicia nevű autonóm közösségének negyedik legnagyobb városa, Lugo tartomány székhelye. A 2013-as népszámlálás szerint lakossága 99 241 fő, a körzetébe tartozó területtel együtt összesen 125 000 fő. A város történelmi hagyományairól, kulturális és éjszakai életéről, illetve a Club Baloncesto Breogán nevű focicsapatáról ismert. A Camino de Santiago hagyományos zarándok-útvonalnak egyik jelentős állomása, jelenleg tartományi központ.

Táji- környezeti jellemzők

Lugo a Galiciát Asturiától elválasztó Bierdzo Cordilleráktól nyugatra terül el, La Corunna és León felől az N VI-os főúton, illetve az A 6-os (Astorga-León közt AP71) autópályán, valamint a La Corunnába futó vasútvonalon közelíthető meg. Lugo tulajdonképpen fontos közúti közlekedési csomópontnak is tekinthető, mivel minden égtáj felől érkeznek különféle kategóriájú utak,- és fonnak koszorúba a várostest köré - amelyek a tartományon kívüli fontos gazdasági, idegenforgalmi, turisztikai feltárók és kapcsolatszerkesztők is.^[2]

Történelem

Lugo a kelták korától ismert ősi település, amelyet a rómaiak a III. században hódítottak meg és falakkal vettek körül. Az V. században a germánok égették fel, majd a mórok hatalmába került. 755-ben I. Alfonz foglalta vissza az araboktól, 969-ben rövid időre a normannok foglalták el. Ezt követően a napóleoni időszakig mintegy évezredes nyugalmat élt meg a város. Ennek meggyőző bizonyítéka a mindmáig épségben megmaradt - a várost szegélyező - római fal, amely napjainkban sétány, ahonnan jól át lehet tekinteni a Mifio folyó mentén elterülő várost. (A római falat 50 félköríves bástya védi. A 2 km hosszú fal legszebb kapuja, a két bástya között nyíló Puerta de Santiago, falán római domborművel).

Népesség

Lakossága mintegy 100 000 fő.

Oktatás

Egyetemét 1532-ben alapították. Jogi, orvosi és gyógyszerész-fakultással, 40 000 kötetes könyvtárral rendelkezik. >>

Kultúra, művelődés

>>

Nevezetességei

• A Plaza Mayor: Itt emelkedik a szép rokokó homlokzatú, árkádos, 18. századi városháza (Ayuntamient).
• Katedrális: a majd mindegyik stíluskorszakból valamit őriz, s amelyet egy nyugati-gót templom helyén 1129-ben kezdtek építeni. Az egy tornyú katedrális háromhajós, latinkereszt alaprajzú, s elrendezése a compostelai templom hatását tükrözi. Az eredetileg román stílusú templom később gótikus, neoklasszicista, majd barokk toldalékokat kapott. 1520-ban készült északi, gótikus kapujának timpanonját XII. századi Krisztus kompozíció díszíti. A templom homlokzata XVIII. század végi, s meglehetősen elüt a régebbi résztől. A templombelsőben a Capilla de Nuestra Senora de los Ojos Grandes (a nagyszemű Miasszonyunk kápolnájának) dísze a szép churriguereszk stílusú szárnyasoltár. Nagyon artisztikus a boltíves barokk kerengő.
• Santo Dominqo-templom; a XIV. századi kapuja román kori, belsejét azonban churriguereszk stílusban átépítették.
• Iglesia de San Francisco - a kolostorral - 1510-ből való.
• Iqlesia de la Nova : neoklasszicista, barokk hatású.
• Tartományi Múzeum, a Museo Provincial:
• Rosalia de Castro-park, ahol a folyót egy római híd íveli át.
• Temas romanas (római fürdő)
• Casa do Concello
• Pazo de San Marcos
• Pazo Espiscopal
• Praza de San Domingos
• Praza do Campo
• Templo Romano de Santalla de Bóveda (Római templom)
• Rúa Nova
• Igrexa de San Froilán
• Igrexa de Santiago A Nova
• Praza de Santa María
• Praza do Campo Castelo
• Parque de Rosalía de Castro.
• Capela de San Roque
• Museo Interactivo da Historia de Lugo
• Domus do Mitreo (Roman kúria)
• Casa dos Saavedra
• Casa dos Montenegro
• Casa do Rexedor Santiso

Testvértelepülések

• Dinan, Franciaország
• Ferrol, Galicia (Spanyolország)
• Viana do Castelo, Portugália
• Qinhuangdao, Kína
• Kínai nagy fal (Lugo városfala)

Népesség

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Források és irodalom

• UNESCO: A világ természeti csodái és kultúrkincsei (3. k. Dél-Európa: 8-9.obj.) - Pécsi DIREKT Kft-UNESCO 1998. - ISBN 963 367 345 3
• Mary Vincent-R.A.Stradling: A spanyol és portugál világ atlasza (több helyen) - Andromeda, Oxford, 1994./Helikon.Magyar Könyvklub Bp.1997. - ISBN 963 548 556 5.
• Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet (p. 40, 42, 94, 108, 20, 21.)- Műszaki K. Bp. 1975. - Azonossági sz. MÜ: 2135-k-7577.
• Gudiol, José: Die Kunst Spaniens - Zürich, Deutsches Buchgesellschaft, 1964.
• Harwei, John: The Catedral of Spain - London, BT. Bradford Ltd. 1957.
• Rosci, Marco: La Sculpturaromanica in Spagna. I Maestri della Scultura No 97. - Milano, Fratelli Fabbri Editori, 1966.
• Tisné, Pierre u. Milicua D. José: Spanien, Bildatlas der spanischen Kust - Köln Shauberg, Du Mond Verlag, 1968.
• Trend, J.B.: Civilization of Spain - NeW Jersey, 1979.
• Way, Ruth: A Geography of Spain and Portugal - London, 1962.
• Szentirmai József: Spanyolország (útikönyv) 3. k. (p. 542-547) - Panoráma K. Bp. 1995.- ISBN 963 243 838 8
• Doromby Endre: Spanyolország (Útkönyv, p. 365-370) - Panoráma K. 1976. - ISBN 963 243 019 0
• Paulo Coelho: Auf dem Jakobsweg. Tagebuch einer Pilgerreise nach Santiago de Compostela (O diario de um mago, 1986). Diogenes, Zürich 1999, ISBN 3-257-23115-6.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Lugo (Spanyolország) témájú médiaállományokat.

• Lugo hivatalos honlapja
• Lugo Idegenforgalmi Hivatal weboldalán