Mányai Zsuzsa

Mányai Zsuzsa
Mányai Zsuzsa (jobbra) az MTV 1979-es szilveszteri műsorában (Csala Zsuzsával) a Baccara együttest parodizálva
Mányai Zsuzsa (jobbra) az MTV 1979-es szilveszteri műsorában (Csala Zsuzsával) a Baccara együttest parodizálva
SzületettMányai Klára Anna
1949. július 25.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1999. január 9. (49 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiSimon Zsuzsa
Mányai Lajos
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1971)
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeFarkasréti temető (611-411. templomi fülke)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Híres szerepei
Tevékenységszínész
  • IMDb
  • PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Mányai Zsuzsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mányai Zsuzsa, születési neve: Mányai Klára Anna,[4][5] (Budapest, 1949. július 25. – Budapest, 1999. január 9.[6]) magyar színésznő.

Életpályája

Édesapja Mányai Lajos magyar színész, édesanyja Simon Zsuzsa színésznő. Nagyapja Mányai Zsigmond színész és operaénekes, aki fiatalon halt meg.

„…nagyapám, Mányai Zsigmond operaénekes volt. Escamillot énekelte a Carmenben, Peturt a Bánk bánban, Lothariót a Hoffmann meséiben. A mai Erkel Színházban lépett fel.[7]”

Szülei 1940-ben házasodtak meg. Édesanyja, Simon Zsuzsa, zsidó származása miatt szintén (mint az édesapja) csak a „száműzöttek” társulatában, illetve az OMIKE Művészakciójában játszhatott, rendezhetett. A háború után Nagyváradon játszottak, rendeztek, majd visszajöttek Pestre ahol leányuk Zsuzsa született.

„Én még ma is jó gyerek vagyok, tudom, mert borzasztóan szigorúan neveltek a szüleim. Ha például dirrel-durral léptem be a lakásba, nem köszöntem, vagy netán elfelejtettem kopogni apám szobájának ajtaján, megfagyott a levegő a házban. Négyéves koromban már karórám volt, de hiába tudtam, mennyit mutat, úgy is elkéstem párszor. Anyám ilyenkor azzal fogadott, hogy megbántottál. Torokszorító érzés volt nekem ezt hallani. A vége aztán az lett, hogy akárkivel beszélek is meg találkát, biztos, hogy én vagyok ott hamarabb. Egyébként imádtam a szüléimet. Hogy mennyire, azt az is jelzi, hogy hétévesen úgy éreztem, igazságtalanság történt velem, mert anyám nevéből semmit sem örököltem, hiszen Klárának kereszteltek. Nem fogja elhinni: levelet írtam a minisztériumba, hogy szeretném, ha megváltoztathatnám a keresztnevemet. És csodák csodája: pár nappal később már anyám nevén szólítottak. Szerettem otthon. Engem nem érdekelt a játszótér, az utca, a csavargás, én csak vártam és vártam, hogy mikor jönnek haza a szüleim. Apám a Nemzeti tagja volt, anyu meg tanított, rendezett vagy játszott. Olyan nagy művészek jártak hozzánk, hogy minden percet ajándéknak éreztem mellettük. És mindennek tetejébe egyetlen gyerek voltam, aki szeretetből, gondoskodásból mérhetetlen sokat kapott.[4]”

1971-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Kezdő színésznőként nyilatkozta:

„…elsősorban apám és anyám próbamódszerére emlékszem vissza. Apám mindig leírta szerepeit, néha többször is, és megtanulta. Aztán elővett két labdát, s itthon úgy mondta a szöveget, hogy labdázott közben. Ilyen módon ellenőrizte, hogy akkor is tud-e koncentrálni a szövegre, ha a figyelmét szándékosan eltereli valamivel. Anyám lélektani alapon épített, azt kereste, honnan és hová jut el a figura, mi a helyzete a darabban. Ilyen pszichológiai alapon rendez az Irodalmi Színpadon, a főiskolán, vagy játszik a Thália Színházban. Kétféle ember ötvöződött bennem, kétfajta tudást kell lepárolnom, egyesítenem, összegeznem, ha sikerül egy hosszú pályán. De remélem, kivágom magam…[8]”

1971-től a Nemzeti Színházban indult színészi pályája. 1978-tól a Vidám Színpadhoz szerződött, egyidejűleg tagja lett a Magyar Filmgyártó Vállalat társulatának. 1981-től fellépett a Játékszínben, a Reflektor Színpadon, 1983-tól a Hököm Színpadon és 1994-től a Vidám Színpadon is. 1987-től haláláig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Alkatából adódóan elsősorban komikai szerepeket osztottak rá a rendezők, de más karakterszerepekben is láthatták a nézők.

1999. január 9-én 49 éves korában hunyt el, súlyos betegség következtében.[9] Pákozdi Gabriella írása szerint önkezével vetett véget életének, más források ezt nem erősítik meg.[10] Földi maradványait a szülei mellé 1999. február 3-án 15 órakor a budapesti Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.[11]

Fontosabb színházi szerepei

Filmszerepek

Játékfilmek

  • Krebsz, az isten (1969)
  • Csak egy telefon (1970)
  • Hatholdas rózsakert (1970)
  • Reménykedők (1971)
  • Madárkák (1971)
  • Hangyaboly (1971)
  • Fuss, hogy utolérjenek! (1972)
  • Kakuk Marci (1973)
  • Mikrobi (1973-rajzfilmsorozat) – Plumpi (hang)
  • Egy erkölcsös éjszaka (1977)
  • Fogjuk meg és vigyétek! (1978)
  • Haladék (1980)
  • Vízipók-csodapók II. (1980)
  • A szeleburdi család (1981)
  • Hanyatt-homlok (1984)
  • Az élet muzsikája - Kálmán Imre (1984)
  • Szeretők (1984)
  • Házasság szabadnappal (1984)
  • Szerelem első vérig (1985)
  • Akli Miklós (1986)
  • Találkozás Vénusszal (1991)
  • Bukfenc (1993)
  • Alfred (1995)
  • Balekok és banditák (1997)
  • A Morel fiú (1999)
  • Szomorú vasárnap (1999)

Tévéfilmek

  • Bors (1968)
  • Az ember melegségre vágyik (1972)
  • Örökzöld fehérben-feketében (1974)
  • Utánam, srácok! (1975)
  • A méla Tempefői (1976)
  • Hungária Kávéház 1–6. (1976-tévésorozat)
  • Bezzeg a Töhötöm (1977)
  • Megtörtént bűnügyek sorozat Iskolatársak voltak című része (1978)
  • Amerikai komédia (1978), virágárus a hajón
  • Fent a Spitzbergáknál (1978)
  • Disco-Disco (1979)
  • A Sipsirica (1980)
  • Vannak még angyalok (1981)
  • Hogyan csináljunk karriert? (1981)
  • A hátvéd halála és feltámadása (1981)
  • A 78-as körzet (1982)
  • Mint oldott kéve 1–6. (1983)
  • Fekete császár (1983)
  • Wagner (1983-tévésorozat)
  • Linda (1983)
  • Kismaszat és a Gézengúzok (1984)
  • Halló, Einstein! (1984)
  • Kémeri 1-5. (1985)
  • Széchenyi napjai (1985)
  • A kertész kutyája (1986)
  • Az állam én vagyok (1987)
  • Gyilkosság két tételben (1988)
  • A nagy varázslat (1989)
  • A Freytág testvérek (1989)
  • Szomszédok (1988–1989)
  • Frici, a vállalkozó szellem (1993)
  • Éretlenek (1995)
  • Irány Kalifornia! (1997)
  • TV a város szélén (1998)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 21.)
  2. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  4. ↑ a b Lásd Szabó (1985: 14).
  5. ↑ Pesti Műsor XXXV. évfolyam 30. szám 1986. július 23-30. 8. oldal Alma a fájáról - Mányai Zsuzsa
  6. ↑ „Elhunyt Mányai Zsuzsa” (magyar nyelven). Népszava, 1999. január 13. (10. szám) 1999 (127), 11. o. (Hozzáférés: 2016. május 23.)  
  7. ↑ Film Színház Muzsika Évkönyv, 1972 - Mint valami laboratóriumban
  8. ↑ Film Színház Muzsika Évkönyv, 1972
  9. ↑ Napi Magyarország, 1999. január 13. (3. évfolyam, 10. szám, 11. oldal) Elhunyt Mányai Zsuzsa színművész
  10. ↑ Szomorú sorsa elől menekült az öngyilkosságba a magyar színésznő
  11. ↑ „Búcsú a színésznőtől” (magyar nyelven). Népszava, 1999. január 29. (24. szám) 1999 (127), 9. o. (Hozzáférés: 2016. május 23.)  

Források

  • Kortárs Magyar Színészlexikon, Magazin Kiadó 1991. ISBN 963 7764 01 1
  • Szabó, G. László. „„Ilyen vagyok” Találkozás Mányai Zsuzsával” (magyar nyelven). Új Szó – Vasárnapi kiadás, 1985. július 5. (27. szám) 1985 (18), 14. o. (Hozzáférés: 2016. május 23.)  
  • „Elhunyt Mányai Zsuzsa színművész” (magyar nyelven). Új Szó, 1999. január 13. (9. szám) 1999 (52), 9. o. (Hozzáférés: 2016. május 23.)  
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • HMDB

További információ

Sablon:A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1971-ben oklevelet szerzett hallgatói
  • m
  • v
  • sz
A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1971-ben oklevelet szerzett hallgatói
Színészek
Andai Katalin •  Faluhelyi Magda •  Fenyő Ervin •  Oszter Sándor •  Paudits Béla •  Szacsvay László •  Zala Márk

Osztályvezető tanár: Ádám Ottó

Cserhalmi György •  Farkas Zsuzsa •  Hámori Ildikó •  Mányai Zsuzsa •  Maros Gábor •  Székhelyi József •  Várday Zoltán •  Vogt Károly •  Zsolnai Júlia

Osztályvezető tanár: Békés András
Adásrendezők
Born József Ádám •  Hlatky Zsuzsa •  Kiss Judit •  Révész László •  Simonyi János •  Szélyes Zoltán •  Szőnyi Sándorné •  Török Ilona
Osztályvezető tanár: Keleti Márton
Évfolyamok · 1969 · 1970 · 1971 · 1972 · 1973 · 1974 · 1975 · 1976 · 1977 · 1978 · 1979 · 1980 ·
Nemzetközi katalógusok
  • Filmművészet Filmművészetportál
  • Zsidóság Zsidóságportál