Mária Auguszta anhalti hercegnő

Ez a szócikk I. Eduárd anhalti herceg leányáról, házassága révén porosz királyi hercegnéről szól. Hasonló címmel lásd még: Mária porosz hercegnő (egyértelműsítő lap).
Mária Auguszta anhalti hercegnő
Mária Auguszta porosz királyi hercegné
Mária Auguszta porosz királyi hercegné
Született1898. június 10.[1][2]
 Német Birodalom, Ballenstedt
Elhunyt1983. május 22. (84 évesen)[1][2]
 NSZK, Essen
Állampolgárságanémet
HázastársaJoakim porosz királyi herceg
Johann Michael, Freiherr von Loën
GyermekeiFerenc József
SzüleiI. Eduárd anhalti herceg
Lujza Mária Ágnes szász–altenburgi hercegnő
Foglalkozásaarisztokrata
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Auguszta anhalti hercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mária Auguszta anhalti hercegnő, férjezett Mária Auguszta porosz királyi hercegné (németül: Prinzessin Marie Auguste von Anhalt, Prinzessin von Preußen, Freiherrin von Loën, teljes nevén Marie Auguste Antoinette Friederike Alexandra Hilda Luise; Ballenstedt, 1898. június 10. – Essen, 1983. május 22.) anhalt–dessaui hercegnő, első házassága révén porosz királyi és német császári hercegné, második házassága révén Loën báróné.

Élete

Mária Auguszta anhalti hercegnő 1898. június 10-én jött világra családja ballenstedti várkastélyában I. Eduárd anhalti herceg (1861–1918) és Lujza Mária Ágnes szász–altenburgi hercegnő (1873–1953) harmadik gyermekeként, egyben második leányaként. Az Aszkániai-ház dessaui ágából való édesapja csupán rövid ideig, alig pár hónapig viselhette az anhalti uralkodói címet, mielőtt meghalt volna. Édesanyja a szász–altenburgi uralkodó leányaként született, és rokonságban állt többek között az orosz cári családdal. Mária Auguszta hercegnő gyermekéveit a dessaui palotában töltötte testvéreivel. A hatgyermekes családból csupán négy gyermek érte meg a felnőttkort, az elsőszülött Friderika hercegnő és a másodszülött Lipót herceg csecsemőként elhaláloztak, ily módon végül Mária Auguszta lett a család legidősebb gyermeke.

Az anhalti hercegnőnek szülei választották ki jövendőbelijét a német császár legfiatalabb fia személyében. Joakim porosz királyi herceg (1890–1920) a német hadseregben szolgált, de elsősorban mint gyenge idegzetű, depresszióra hajlamos ember vált ismertté. Mária Auguszta hercegnőt mindössze tizenhét évesen jegyezték el a nála nyolc évvel idősebb porosz herceggel. Az eljegyzést 1915. október 11-én jelentették be hivatalosan; a lutheránus esküvőt 1916. március 11-én tartották a német fővárosban található Bellevue-palotában.[3] A házasság nem sikerült jól, a felek boldogtalanságát gyermekük születése sem tudta ellensúlyozni. Egyetlen fiúgyermeküket a születése előtt nem sokkal elhunyt I. Ferenc József magyar király és osztrák császár után nevezték el:

  • Ferenc József porosz herceg (1916–1975), porosz herceg, első felesége Henrietta Hermina schönaich–carolathi hercegnő, második felesége Luise Dora Hartmann, harmadik felesége Doña Eva Maria Herrera y Valdeavellano.

A házastársaknak soha nem sikerült megtalálnia a közös hangot, a kezdetektől fogva feszült viszonyban álltak. A közöttük lévő ellentét odáig fajult, hogy alig egy hónappal az első világháború elvesztése és a novemberi német forradalom után az anhalti hercegnő megindította a válópert. Férje ekkor már svájci menekültként élt, a szerencsejátékba fojtva bánatát. Joakim herceg képtelen volt feldolgozni addigi élete és a világ átalakulását, a háború elvesztését. 1920-ban a porosz herceg lehangoltsága annyira elfajult, hogy önkezével vetett véget életének. Tettének közvetlen kiváltó okaként egyes források válásának végleges kimondását tartják, míg Eitel Frigyes porosz királyi herceg úgy nyilatkozott: öccse egy „túlságos elbutulást hozó rohamában” fordult önmaga ellen.[4]

Mária Auguszta anhalti hercegnő és fia (1917, Wilhelm Niederastroth)

A német császári család legtöbb tagja mindenesetre Mária Auguszta hercegnőt okolta volt férje öngyilkosságáért. Eitel Frigyes herceg az elhunyt bátyjaként magához vette fiát, elszakítva őt édesanyjától.[5] A herceg arra hivatkozva helyezte saját gyámkodása alá unokaöccsét, hogy a német uralkodócsalád németországi fejeként ehhez joga van.[5] Eitel Frigyes herceg eljárást alig egy éven belül törvénytelennek minősítették, így Mária Auguszta hercegnő visszakaphatta gyermekét. A bíróság annak ellenére ítélte neki a gyermeket, hogy több egykori alkalmazottja is tanúsította: a hercegnő hagyta ott férjét.[6] Eitel Frigyes porosz herceg azt hozta fel saját maga mellett, hogy ő a legmegfelelőbb személy a fiú nevelésére, minthogy erre az édesanyja alkalmatlan.[6]

1922-ben a valamikori porosz királyi hercegné beperelte hajdani apósát, a hollandiai száműzetésben élő idős német császárt, mert nem fizette neki a házasságkötéskor megígért anyagi támogatást.[7] A lemondott császár védőügyvédjei szerint azonban a Hohenzollern-ház törvényei többé már nincsenek életben, ennélfogva a hercegnő követeléseinek nem lehet helyt adni.[7]

1926. szeptember 27-én a német fővárosban Mária Auguszta anhalti hercegnő újraházasodott. Férje a német főnemesi sorból származó báró Johann Michael von Loën (1902–?); azonban a hercegnő e házassága sem tartott sokáig: a válást 1935. április 18-án mondták ki. A kapcsolatból nem származott gyermek; Mária Auguszta hercegnő nem ment többet férjhez. Egyedül nevelte fel fiát, miközben anyagi háttere olyannyira kimerült, hogy az 1950-es években az időskorú hercegnő kénytelen volt recepciósként dolgozni egy esseni cégnél. Fia 1980-ban bekövetkezett halála után teljesen elszegényedett; ekkor fogadta örökbe Hans Robert Lichtenberget (1954– ), egy német rendőr fiát, aki masszőrként dolgozott. A nagy figyelemmel kísért örökbefogadást egyes újságírók azzal indokolták, hogy Lichtenberg közeli barátságban állt az anhalti hercegnő fiával, és az édesanya így próbál meg köszönetet mondani neki fia halála után. A brit sajtó azonban olyan feltevést terjesztett szét, miszerint a herceg jelentős pénzösszeget fizetett az adoptálásért és a hercegi címért cserébe. A Frédéric von Anhalt nevet felvett Lichtenberg később maga is pénzért fogadott örökbe üzletembereket, és ruházta át rájuk nemesi címét.[8] Frédéric von Anhalt hercegi rangját és az anhalti uralkodócsaládhoz tartozását a hercegi család nem ismeri el, Frédéric von Anhalt nem szerepel sem az élő családtagok között, sem a családfán.[9]

Mária Auguszta anhalti hercegnő, porosz királyi hercegné 1983. május 22-én hunyt el az észak-rajna–vesztfáliai Essen városában nyolcvannégy éves korában. Vér szerinti gyermeke részéről számos leszármazottja van, míg örökbefogadott fiának ugyan nem születtek utódjai, de három férfit adoptált.

Leszármazása

Mária Auguszta anhalti hercegnő ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Frigyes anhalt–dessaui herceg
 
 
 
 
 
 
 
8. IV. Lipót anhalt–dessaui herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Amália hessen–homburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
4. I. Frigyes anhalti herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Lajos porosz királyi herceg
 
 
 
 
 
 
 
9. Friderika porosz hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Friderika mecklenburg–strelitzi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
2. I. Eduárd anhalti herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. I. Frigyes szász–altenburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
10. Eduárd szász–altenburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Antónia szász–altenburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. I. Károly hohenzollern–sigmaringeni herceg
 
 
 
 
 
 
 
11. Amália hohenzollern–sigmaringeni hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Marie Antoinette Murat hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
1. Mária Auguszta anhalti hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. I. Frigyes szász–altenburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
12. I. György szász–altenburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
6. I. Móric szász–altenburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Frigyes Lajos mecklenburg–schwerini herceg
 
 
 
 
 
 
 
13. Mária mecklenburg–schwerini hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Jelena Pavlovna orosz nagyhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
3. Lujza Mária Ágnes szász–altenburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. I. György szász–meiningeni herceg
 
 
 
 
 
 
 
14. II. Bernát szász–meiningeni herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Lujza Eleonóra hohenlohe–langenburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
7. Auguszta szász–meiningeni hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. II. Vilmos hessen–kasseli őrgróf
 
 
 
 
 
 
 
15. Mária Friderika hessen–kasseli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Auguszta porosz királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

  1. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  2. ↑ a b The Peerage (angol nyelven)
  3. ↑ Prince Joachim married (angol nyelven) (PDF). The New York Times, 1916. március 12. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 12.)
  4. ↑ Kaiser's youngest son, Joachim, shoots himself (angol nyelven) (PDF). The New York Times, 1920. július 19. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 12.) „…the official announcement that Joachim was suffering from »a fit of excessive dementia.«”
  5. ↑ a b Get's Ex-Kaiser's Grandson (angol nyelven) (PDF). The New York Times, 1921. október 14. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 13.)
  6. ↑ a b Hohenzollern Laws Ruled Out of Court (angol nyelven) (PDF). The New York Times, 1921. július 28. [2016. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 13.)
  7. ↑ a b Widow of Young Prince Sues Kaiser For Support (angol nyelven) (PDF). The New York Times, 1922. január 6. [2014. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 13.)
  8. ↑ Kormányzóné lehet Gabor Zsa Zsából (magyar nyelven) (HTML). Népszabadság Online, 2010. január 25. (Hozzáférés: 2010. július 13.) „Noha a hercegi család része nem ismeri el, a Hans Robert Lichtenberg néven született exmasszőr bőkezűen osztogatja az 1980-ban Marie Auguste von Anhalt által ráruházott hercegi címét. Mostanában kétmillió dollár e jövedelmező iparág egy-egy ügyletecskéjének ára, kliensei ráadásul még utólag is meghálálják a jutalmat.”
  9. ↑ Az anhalti uralkodócsalád hivatalos honlapja (német, angol nyelven) (HTML). Anhalt-Askanien.de. (Hozzáférés: 2010. július 13.)

Források

  • Boulay, Cyrille. Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről. Magyar Könyvklub, 20–29. o.. ISBN 963-547-931-X 
  • Mária Auguszta anhalti hercegnő életrajzi adatai (angol nyelven). thePeerage.com. (Hozzáférés: 2010. július 13.)
  • Jörg Kirschstein: Joakim porosz királyi herceg életrajza (német nyelven). Preussen.de. [2009. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 13.)

Külső hivatkozások

Commons:Category:Princess Marie Auguste of Anhalt
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Auguszta anhalti hercegnő témájú médiaállományokat.
  • Az uralkodóház hivatalos honlapja (német, angol nyelven). Anhalt-Askanien.de. [2018. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 13.)
  • Mária Auguszta anhalti hercegnő esküvőjének híre (angolul)
  • Mária Auguszta anhalti hercegnő és II. Vilmos német császár pere (angolul)
  • Mária Auguszta anhalti hercegnő és Eitel Frigyes porosz királyi herceg pere (angolul)
  • Mária Auguszta anhalti hercegnő és fia (angolul)
  • Mária Auguszta anhalti hercegnő fogadott fiáról (magyarul)
  • Németország Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap