Mühlhausen (Türingia)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Mühlhausen (egyértelműsítő lap).
Mühlhausen
Mühlhausen címere
Mühlhausen címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományTüringia
JárásUnstrut-Hainich járás
PolgármesterJohannes Bruns
Irányítószám99974
Körzethívószám03601
Rendszám
  • LSZ
  • UH
  • MHL
Testvérvárosok
Lista
  • Kronstadt
  • Tourcoing
  • Eschwege
  • Münster (1990. szeptember 14. – )
  • Saxonburg
  • Kalinyingrád (2017–)
Népesség
Teljes népesség36 226 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség277,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság216 m
Terület130,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 51° 13′, k. h. 10° 27′51.216666666667, 10.4551.216667°N 10.450000°EKoordináták: é. sz. 51° 13′, k. h. 10° 27′51.216666666667, 10.4551.216667°N 10.450000°E
Mühlhausen (Türingia)
Mühlhausen
Mühlhausen
Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Unstrut-Hainich járás térképén
Elhelyezkedése Unstrut-Hainich járás térképén
Mühlhausen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mühlhausen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mühlhausen város Németországban, azon belül Türingiában. Az Unstrut-Hainich járás székhelye. Lakosainak száma 36 226 fő (2022. december 31.).[1] Mühlhausen Göttingen, Nottertal-Heilinger Höhen és Körner községekkel határos.

Fekvése

Erfurttól északnyugatra fekvő település.

A város részei

  • Bollstedt
  • Felchta
  • Görmar
  • Grabe
  • Hollenbach
  • Höngeda
  • Mühlhausen/Thüringen
  • Saalfeld
  • Seebach
  • Windeberg

Története

Nevét először Nagy Károly 775-ből való oklevele említette Molinhuse néven. Erődítménye is igen koorai időkből származik. Később Barbarossa Frigyes, majd Oroszlán Henrik birtokolta, 1256-ban lett szabad város, polgárai ekkor lerombolták a feudális várat, majd maguk vették kezükbe a város irányítását. Mühlhausen 1418-ban csatlakozott a Hanza-szövetséghez. Gazdasági fellendülését textiláru exportjának köszönhette.

A nagy német parasztháborúban a város a megmozdulások egyik központja volt. Thomas Müntzer már 1524-ben itt szervezkedett, majd 1525-ben átvette a hatalmat a városi tanácstól. A forradalom bukása után a város kapui előtt végezték ki.

1802-ben megszüntették Mühlhausen szabad város jellegét és Poroszországhoz csatolták.

A város legérdekesebb látnivalói közé tartozik a 13. század első feléből származó erődítményrendszer, mely szinte teljes egészében fennmaradt. Egyik szép részlete a Frauentor, melyet 1654-ben felújítottak. Ez előtt Thomas Müntzer szobra áll. Három egykori őrtornya a Rabenturm, Hospitalturm és a Sackgassenturm. Az erődítményrendszerhez egykor 36 torony tartozott, melyeknek jelentős része ma is áll.

Nevezetességek

  • Erődítményrendszer

Itt születtek, itt éltek

Galéria

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2015 és 2022 között
Lakosok száma
34 552
33 127
36 200
35 799
35 797
36 226
201520172019202020212022
Adatok: Wikidata

Kapcsolódó szócikkek

További információk

  • Hivatalos oldal

Jegyzetek

  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Irodalom

  • Benjamin Gottfried Stark: Beschreibung der Kaiserlichen freyen Reichsstadt Mühlhausen in Thüringen. Verlag Michael Gottlieb Grießbach, Eisenach 1767, (Digitalisat). (németül)
  • Ernst Badstübner: Das alte Mühlhausen. Kunstgeschichte einer mittelalterlichen Stadt. Koehler & Amelang, Leipzig 1989, ISBN 3-7338-0055-9.


Nemzetközi katalógusok
  • Németország Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap