Münster (Észak-Rajna-Vesztfália)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Münster (egyértelműsítő lap).

Münster
Münster címere Münster zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Kerület	Münster
Járás	Münster Government Region (1815–)
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	793
Polgármester	Markus Lewe (CDU)
Irányítószám	48143–48167
Körzethívószám	0251
Rendszám	MS
Testvérvárosok	Lista Lublin (1991. november 30. – ) Vinnicja (2023. március 9. – )
Népesség
Teljes népesség	320 946 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	904 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	60 m
Terület	302,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 51° 57′ 45″, k. h. 7° 37′ 32″51.9625, 7.625555555555651.962500°N 7.625556°EKoordináták: é. sz. 51° 57′ 45″, k. h. 7° 37′ 32″51.9625, 7.625555555555651.962500°N 7.625556°E
Münster Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Münster weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Münster témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Münster (régi magyar neve: Monostor)^[forrás?] egyetemváros Németország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna–Vesztfáliában. A város az azonos nevű járás fővárosa, a Münsteri egyházmegye püspöki székvárosa.

Fekvése

A Dortmund-Ems-csatorna partján, Osnabrücktől délnyugatra fekvő település.

Története

Münstert 780-ban alapították két kereskedelmi út kereszteződésében. A már meglévő kereskedőtelepülésen 800 körül Liudger fríz misszionárius monasteriumot (monostort) alapított az Aa folyó gázlójánál. (Ebből a monasteriu szóból származik a város mai neve.

A 12. században a település városjogot kapott, majd a Hanza-szövetségnek is tagja lett. A münsteri kereskedők jó kapcsolataik voltak Angliától kezdve Skandináviáig, de még Oroszországig is.

1534-ben a fanatikus anabaptisták felállították "Sion királyságát", bevezették a vagyonközösséget és a többnejűséget, a másképp gondolkozókat pedig elhallgattatták. Az anabaptista királyságot 1535-ben verték le.

Bővebben: Leideni János

Münster a 18. században főváros és egyben székváros is lett. Ebben az időben tömegesen épültek a városban a kastélyok és a kúriák a város nemessége számára.

Egyetemét 1773-ban Franz von Fürstenberg miniszter alapította.

1648. október 24-én a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békét, melynek egyik szerződését is itt tárgyalták és írták alá (a császár és a katonai hatalmak, Franciaország és Spanyolország meghatalmazottai), míg a másikat – az azóta Niedersachsen tartományhoz tartozó – Osnabrückben, ahol a császár meghatalmazottjával a protestáns államok folytatták tárgyalásaikat. A vesztfáliai béke konzerválta Németország szétdaraboltságát, megsemmisítette a császári hatalmat, és új elrendeződést jelentett az európai hatalmak közt: Németország jelentős területei kerültek Svédországhoz és Franciaországhoz, utóbbihoz pl. Elzász. A békeszerződés elismerte Hollandia és Svájc függetlenségét. A francia forradalom után Münster Poroszország része lett, majd 1816-ban Porosz-Vesztfália fővárosa is.

Münster ma Vesztfália kulturális és művelődési központja. Gazdaságában a kereskedelemé és a szolgáltató ágazatoké a legnagyobb szerep, de van nehézipara, vegyipara és könnyűipara is.

Bár patinás óvárosa a második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, a hagyománytisztelő münsteriek ma is zártnak ható városképét eredeti formájában és szépségében építették újjá.

A város műemlékeinek nagy része az egykori erődítési gyűrűn belül található.

Nevezetességek

• Szent Pál-székesegyház (Dom St. Paul)
• Servatius-templom (Servatii-kirche)
• Dominikánus-templom (Dominikanerkirche)
• Lambert-templom (Lambertkirche)
• Márton-templom (Martinikirche)
• Krameramtshaus - a város egykori céheinek legszebb és legrégibb, 1588-ból való háza
• Patríciusházak - reneszánsz oromzattal
• Városháza (Rathaus) - 14. századi homlokzattal épült, az épület a gótika egyik mesterműve. Az épület Béke-termében (Friedensaal) kötötték meg 1648. május 15-én a vesztfáliai béke egyik szerződését.

Politika

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A1-es, és az A43-as autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Münster (Westfalen) Hauptbahnhof

Münster szülöttei

• 1811. december 25. Wilhelm Emmanuel von Ketteler († 1877) mainzi püspök
• 1885. november 26. Heinrich Brüning († 1970), Németország kancellárja 1930–1932
• 1956. július 13. Günther Jauch televíziós műsorvezető
• 1963. július 4. Ute Lemper színésznő
• 1964. július 11. Andreas von Holst, a Die Toten Hosen német zenekar gitárosa és zeneszerzője
• 1969. augusztus 12. Tanita Tikaram brit pop- és folkénekesnő
• 1974. július 22. Franka Potente színésznő

Galéria

Nagyítás

Münster panorámaképe

Jegyzetek