Magyarandrásfalva

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Magyarandrásfalva (Andreeni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Szentábrahám
Rang	falu
Községközpont	Szentábrahám
Irányítószám	537011
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	83865
Népesség
Népesség	122 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	146
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	426 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 20′ 49″, k. h. 25° 01′ 27″46.346891, 25.02429846.346891°N 25.024298°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 49″, k. h. 25° 01′ 27″46.346891, 25.02429846.346891°N 25.024298°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyarandrásfalva (románul Andreeni) falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag Szentábrahámhoz tartozik.

A tévesen Románandrásfalvának (Sacel) nevezett Székelyandrásfalvától való megkülönböztetésért Magyarandrásfalvának nevezték el. Nevének írott alakja a Székely Oklevéltárban közölt okmányokban Andrasfalva (1567), Andrasfalua (1591).

Fekvése

Székelykeresztúrtól 8 km-re északra, a Gagy-patak völgyében fekszik. A falut ketté szeli a Gagy-pataka ami székelykeresztúrnál a Nagy Küküllőbe folyik. Tengerszint feletti magassága 430-450 méter.

Története

A falu történetének nyomait a székelykeresztúri múzeum volt munkatársai az 1980-as évek elején kutatták. A falu neve 1409-ben Andreasfalv alakjában bukkant fel, majd 1510-ben már Andrásfalva alakjában olvasható az okiratokban. 1567-ben a regestrum 1 kapuval jegyezte a települést. Andrásfalva lakossága 1992-ben 150 fő volt. A falu déli részén, az országút melletti szántáson szórványosan késő középkori cserepeket, 14-15. századi fazékperemeket, máztalan csempetöredékeket találtak. Ez a lelőhely valószínűleg megegyezik a középkori Andrásfalva egy részével. A Fülöp-kert területen (a hajdani Pálffy birtok egy része), a Mogyorós-patak jobb oldalán találtak apró szemcsés, kora népvándorlás kori edényeket, amelyeket jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban lehet megtekinteni.

Középkori templomról nincs adat.

Milleker Rezső egy régi fatemplomot említ itt Andrásfalván. Magyarandrásfalván a település unitárius és református híveinek közös hajléka, a falu első temploma, 1995 és 1999 között épült. 1996. szeptember 1-jén a torony felépítése után a templomot felajánlották a magyar honfoglalás 1100 éves emlékének tiszteletére.

1867–1868-ban Orbán Balázs szerint Magyarandrásfalva már 155 lélekkel van nyilvántartva. 1900-ban tartott népszámláláskor a 43 házban felvett 197 fővel a falu a történelme folyamán a legnagyobb lélekszámot érte el.

Híres emberek

• Fazekas János - miniszter
• Dr. Molnos Angéla - A magyar nyelv őrzője. Felmenői éltek Magyarandrásfalván, és itt temették el.
• Fodor Béla (Ph.D), egyetemi tanár, karmester és népzenekutató, az udvarhelyszéki Táncházmozgalom kezdeményező létrehozója, valamint a jelenlegi több mint 100 tagú Udvarhelyszéki Napkorona Népzenekör létrehozója és szakmai irányítója, a falu, eredetileg András-faluja alapítójának (nemes) Pálffi Andrásnak a mai élő leszármazottja, aki abban az ôsi Udvarházban/Kúriában él, mellyel a települést a regestrum 1567-ben 1 kapuval bejegyezte.^[forrás?]
• Csikmadéfalvi Zöld Ádám (1842–1910), aki több elismerő díjazásban részesült volt a mezőgazdasági termény-, és állat-kiállításokon.^[forrás?]

Jegyzetek