Magyarpalatka

Magyarpalatka (Pălatca)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Magyarpalatka
Rang	községközpont
Irányítószám	407450
SIRUTA-kód	58801
Népesség
Népesség	712 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	259 (2011)[1]
Népsűrűség	14,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	333 m
Terület	48,36 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 50′ 27″, k. h. 23° 59′ 18″46.840833333333, 23.98833333333346.840833°N 23.988333°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 27″, k. h. 23° 59′ 18″46.840833333333, 23.98833333333346.840833°N 23.988333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarpalatka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyarpalatka (románul Pălatca, németül Pallotken) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. Lakossága vegyesen románokból, magyarokból és cigányokból áll.

Fekvése

Magyarpalatka Erdélyben, a Mezőségnek nevezett tájegység középső részén található, Kolozsvártól körülbelül 30 kilométerre. A Kolozsvárt Szászrégennel összekötő útról Vajdakamarás településen keresztül közelíthető meg.

Története

A Tag-dűlőben egy lepusztult római villa helyén kialakított gót temető maradványait tárták fel. A sírokban ezüstfibulát, gót és 4. századi római edényeket, púpos hátú fésűket találtak.

Magyarpalatka nevét az oklevelek 1296-ban említették először Palathka néven, majd 1323-ban Felseupalathka, 1326-ban Fulswpalathka, 1332-ben Palatka néven írták nevét.

A település a Palatkai, más néven Ősi nemesek birtoka volt, akiket a XIII. században élt Joanka más néven Iwanka után később Jakabfiaknak neveztek.

1296-ban Joanka fiai, János és Gergely eladták Palatkának és a hozzá tartozó telkeknek: Mikótelke, Tehenestelke, Pétertelke (Petetelke) és Légen felét a Hintos erdő (silva Hyntus! ma Vajdakamarás határába esik) felével együtt 70 M-ért Gyógyi Miklós ispánnak. Azonban még ugyanez évben János fia János és Iwanka özvegye Margit tiltakoztak az eladás ellen.

1319-ben Gyógyi Miklós fia Konrád bírság fejében elvesztette Palatkát, ekkor Dózsa nádor Konrád testvérei, András vajda és Boryu (dictus) Miklós beleegyezésével kártérítés fejében átadta a telegdi székely Tuzsoni Semyen fia Mihály fiainak.

Kultúrája

Magyarpalatka régóta a Belső-Mezőség egyik legjelentősebb zenészközpontja. Az itt élő cigányzenész dinasztiák nemcsak saját falujuk, hanem sok környező település (például Báré, Kötelend, Mezőgyéres, Mezőkeszü, Vajdakamarás, Visa) zenei igényeit is kielégítették. Ebben a faluban élnek a táncházmozgalom egyik legismertebb, a mai napig is aktív vonószenekarának, a Magyarpalatkai bandának a tagjai.

Nevezetes esemény

A község vidékét érintette a Mezőség területén lezajlott mócsi meteorithullás, amely a 8 falu térségében mintegy 300 kilogrammnyi meteorit anyagot hozott le. Magyarpalatkán és Mócson kivül érintette még Vajdakamarás, Mezőgyéres, Gyulatelke, Visa, Báré, Mezőkeszü, Marokháza községet is a szóródási ellipszis.

Források

• Erdély története I: A kezdetektől 1606-ig. Szerk. Makkai László és Mócsy András. Budapest: Akadémiai. 1988. 115. o. ISBN 963 05 4884 4  
• Györffy György: Kolozs vármegye.

Jegyzetek