Maszíra-sziget

Maszíra-sziget (جَزِيْرَة مَصِيْرَة)
'Közigazgatás
Ország	Omán
'	Keleti régió
Legnagyobb település	Hilf
Népesség
Teljes népesség	8726 fő
Hilf népessége	ismeretlen
Népcsoportok	arabok
Földrajzi adatok
Terület	649 km²
Hosszúság	95 km
Szélesség	14 km
Tengerszint feletti magasság	256 m
Elhelyezkedése
Maszíra-sziget Pozíció Omán térképén
é. sz. 20° 28′ 16″, k. h. 58° 48′ 55″20.471111111111, 58.81527777777820.471111°N 58.815278°EKoordináták: é. sz. 20° 28′ 16″, k. h. 58° 48′ 55″20.471111111111, 58.81527777777820.471111°N 58.815278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Maszíra-sziget témájú médiaállományokat.

A Maszíra-sziget (arabul: جَزِيْرَة مَصِيْرَة) Omán keleti partjainál fekszik az Arab-tengeren, az ország legnagyobb szigete. Az észak-déli irányban 65 km hosszan elnyúló szigetet a Maszíra-szoros választja el a szárazföldtől. A Keleti régióhoz tartozó földdarab 649 km² kiterjedésű, lakossága körülbelül 12 000 fő, legnagyobb települése a sziget északi csücskében található Hilf. Maszírán található a Királyi Ománi Légierő egyik fontos katonai támaszpontja.

Természetföldrajz

A tudomány jelenlegi állása szerint a sziget anyagát felépítő óceánközepi kőzet, a maszírai ofiolit a jura kor késői szakaszában, a tithon korszakban keletkezett. A sziget a kréta korszak során gyűrődött fel, az indiai és az arábiai-lemez találkozásának hatására. A Maszírán található mészkő a harmadidőszak folyamán gyűrődött fel.^[1] A sziget nyugati partján lapos, homokos síkság húzódik végig, a középső területeken alacsonyan fekvő sziklasivatag található, míg az északi és délkeleti vidékeken mély szurdokokkal tagolt hegység emelkedik. Egyedül a sziget északi részén haladja meg a hegyek magassága a 200 métert. Maszíra dombvidékeit behálózzák a kiszáradt folyómedrek, a vádik.^[2] A magas hőmérséklet és az alacsony csapadékmennyiség miatt nem alakultak ki állandó vízfolyások a szigeten, egyedül a mesterséges víztározókban van állandóan ivóvíz.

Élővilág

A sziget teljes egésze kopár sivatag, ahol csak néhány szárazságtűrő cserje él meg. Maszíra szigetén él az endemikus, az orvadászat és az emberi terjeszkedés miatt a kihalás szélén álló maszírai gazella. Hogy csökkentse az orvvadászat nyújtotta fenyegetést, az ománi kormányzat 2008-ban éjszakai látogatási tilalmat rendelt el a földdarab természetvédelmi területein. Maszíra másik jellegzetes állatfaja az itt költő álcserepesteknős, amiből évente 30-36 000 példány látogatja meg a szigetet.^[4] A madárvilág rendkívül gazdag, nagyszámú sirály, flamingó és gémféle költ itt és fontos megállóhelye számos költözőmadárnak, köztük a füsti fecskének is.^[5]

Történelem

A régészeti leletek tanulsága szerint a sziget már az ókor korai időszakában is lakott volt, a régészek 4000 éves leleteket is feltártak. A korabeli szemétdombok összetételéből megállapítható, hogy a korabeli lakosok elsősorban kagylókkal és halakkal táplálkoztak. Már a korai időszakban megkezdődött a malachit és a türkiz kismértékű bányászata, amit Egyiptomba exportáltak és réz kitermeléséről is vannak bizonyítékok. Maszíra valószínűleg azonos Orgyris szigetével, amit Nagy Sándor admirálisa, Nearkhosz említ, amikor körülhajózta az Arab-félszigetet Kr. e. 324 és 321 között. A sziget megjelenik az Erythra-tenger körülhajózása című római hajózási szakkönyvben is, Szarapisz néven. A 14.századi arab utazó, Ibn Battúta is meglátogatta útja során a földdarabot. A sziget első fölmérését Steafford Bettesworth Haines angol hajós végezte el a 19. század elején.^[6]

Katonai bázis

Maszíra az 1930-as évek első felében vált stratégiailag fontossá, ekkor a brit Királyi Légierő egy apró repülőteret épített, amely üzemanyagtöltő állomásként funkcionált. A bázis folyamatosan fejlődött egészen az 1970-es évekig, és fontos szerepet játszott a déli Zofár kormányzóságban 1963-1976-ig zajló szeparatista felkelés leverésében. A britek 1977. március 31-én átadták a fennhatóságot az ománi haderőnek. Az 1990-es évek öbölháborúi idején az ellátási lánc fontos elemeként szolgált és napjaink közel-keleti konfliktusaiban is részt vesz, mint az ománi légierő egyik legfontosabb bázisa.^[7]

Népesség

Omán többi részéhez hasonlóan a teljes helyi lakosság az arab népcsoporthoz tartozik. A körülbelül 12 000 fős népesség 12 településen él, a népsűrűség a sziget északi részén koncentrálódik, ahol a katonai bázis és a legnagyobb település, Hilf is található. A lakosság hagyományosan állattenyésztéssel, halászattal és hajóépítéssel foglalkozik.

Jegyzetek