Mi–1

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Mi–1
Mi–1M a szolnoki repülőmúzeumban
Mi–1M a szolnoki repülőmúzeumban

Funkciótöbbcélú könnyű helikopter
Gyártó47. sz. repülőgépgyár (Orenburg), 168. sz. repülőgépgyár
TervezőMihail Mil (főkonstruktőr)
Gyártási darabszám2500–3000

Első felszállás1948. szeptember 20.
Háromnézeti rajz
A Wikimédia Commons tartalmaz Mi–1 témájú médiaállományokat.

A Mi–1 (NATO-kódja: Hare) a Szovjetunióban az 1940-es évek végén kifejlesztett, dugattyús motorral felszerelt, többcélú, könnyű helikopter. Az első szovjet sorozatgyártású helikopter volt. 1950-ben rendszeresítették, a nyilvánosság előtt az 1951-es tusinói légiparádén mutatkozott be. Licenc alapján Lengyelországban is gyártották, SM–1 típusjelzéssel.

Története

Az előzmények

Mihail Mil a második világháború után kezdte el egy egyrotoros helikopter tervezését. Az M–13 motorral tervezett EG–1 típusjelű helikopter terveit 1946. április 9-én fogadta el a MAL, de a tervet több ponton át kellett dolgozni. 1947. február 17-én kezdődött el egy kísérleti repülő szerkezet építése a rotorok és a vezérlés tanulmányozásához. 1947. március 26-án a Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézetben (CAGI) a T–105 jelű függőleges szélcsatorna alapján létrehozták a helikopterekkel foglalkozó 5. sz. laboratóriumot, Mihail Mil vezetésével.

Sorozatgyártása

A Szovjetunió Minisztertanácsának döntése alapján a sorozatgyártás kis intenzitással kezdődött el a moszkvai 3. sz. repülőgépgyárban, ahol kezdetben egy 15 darabos szériát építettek meg. A gépet 1951-ben bemutatták Sztálinnak is, ezután döntöttek a sorozatgyártás fokozásáról. A sorozatgyártás fokozásában szerepe volt a helikopterek tömeges alkalmazásának a koreai háborúban. 1952–1953 között a kazányi 384. sz. repülőgépgyárban (ma: Kazányi Helikoptergyár) egy újabb kisebb, 30 db-os sorozatot gyártottak. A tényleges nagy sorozatú gyártás csak 1954-től kezdődött az orenburgi 47. sz. gyárban (ma: Sztrela). Orenburgban 1954–1958 között 597 db-ot gyártottak. 1956-ban a rosztovi 168. sz. repülőgépgyárban (ma: Rosztvertol) is elkezdődött a sorozatgyártás, ahol annak 1960-as befejezéséig 370 db Mi–1-est gyártottak.

Alkalmazása

A Magyar Néphadseregnél

Műszaki jellemzői

Jegyzetek

Források

Külső hivatkozások

Sablon:Mil helikopterek
  • m
  • v
  • sz
Mil helikopterek
Mi–1 · Mi–2 · Mi–3 · Mi–4 · V–5 · Mi–6 · V–7 · Mi–8 · Mi–9 · Mi–10 · Mi–12 · Mi–14 · V–16 · Mi–17 · Mi–18 · Mi–19 · Mi–20 · Mi–22 · Mi–24 · Mi–25 · Mi–26 · Mi–27 · Mi–28 · Mi–30 · Mi–32 · Mi–34 · Mi–35 · Mi–36 · Mi–38 · Mi–40 · Mi–42 · Mi–44 · Mi–46 · Mi–52 · Mi–54 · Mi–58 · Mi–60