Miočić
| Miočić | |
 | |
| Miočić központja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Drniš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22321 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 44 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 380 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 52′ 58″, k. h. 16° 14′ 02″43.8828, 16.233943.882800°N 16.233900°EKoordináták: é. sz. 43° 52′ 58″, k. h. 16° 14′ 02″43.8828, 16.233943.882800°N 16.233900°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miočić témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Miočić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.
Fekvése
Knintől légvonalban 17, közúton 20 km-re délre, községközpontjától 7 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Petrovo-mező északkeleti részén, a Svilaj-hegység lábánál, a 33-as számú főúttól keletre, Biočić és Parčić között fekszik.
Története
A környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. 1530-ban a Petrovo poljei falvak között szerepel a Boszniai szandzsák defterében mint Nečven várához tartozó település.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 414, 1910-ben 600 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza. A településnek 2011-ben 70 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 414 | 418 | 447 | 496 | 545 | 600 | 536 | 640 | 642 | 663 | 659 | 571 | 449 | 415 | 47 | 70 |
Nevezetességei
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1934-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Academia.edu:Srednjovjekovno Brečevo i Polje Kanjane još jedan pokušaj ubikacije (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
- Drniš község hivatalos oldala (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
Horvátországportál
Földrajzportál
